Tartalom
A békák az embrionális fejlődés öt alapvető szakaszán mennek keresztül, a petesejtben kezdődnek, majd megtermékenyítés, kikelés, gasztruláció és neuruláció történik. A kikelésig tartó megtermékenyítés akár 10 napig is eltarthat, a békafajok.
Tojás
Mint minden élőlény, a békák is tojásként kezdenek. A peték 1,6 billiószor nagyobbak, mint a békasejtek. A megtermékenyítés előtti petesejtnek sötét felső fele és világos színű alsó fele van. A tojások pigmentekből, riboszómákból, magból, mitokondriumból és sárgájából állnak.
Trágyázás
A békák külső megtermékenyítést végeznek, vagyis a hím a nőstény testén kívül megtermékenyíti a petesejteket. Néhány békatojás megtermékenyítés után világosszürke sávot képez körülöttük. A csík kitágul a petesejt ellenkező oldalára, ahová a sperma sejtet beillesztették. A csíkok megjelenési módja meghatározza a béka fejlődésének irányát a tojás belsejében. A megtermékenyítés során a spermium és a petesejt egyesül egy diploid zigóta magban.
Maghasadás
A zigóta mag a mitózissal kezd osztódni - amikor egyetlen mag két azonos magra oszlik, és így tovább. A sejt első hasadása általában a mag kialakulása után következik be. A repedés során egy barázda alakul ki merőlegesen a sperma behelyezésekor keletkező szürke csíkra, és két sejtet hoz létre.
Ezután a kétsejtes embrió az első barázdára merőleges barázdát alakít ki, amely az embriót négy sejt kialakításához vezeti. A sejtek továbbra is ilyen módon osztódnak egyre gyorsabb és gyorsabb osztódásokkal.
A megtermékenyítés után egy nappal az osztódások már létrehoztak egy blastulát, amely egy üreges sejtgömb. A blastocell folyadékkal töltött üreg, amely a blastula közepén képződik.
Gasztruláció
A gyomor-bél kialakulása akkor kezdődik, amikor az embrió sejtjei a szürke sáv elhelyezkedése mentén eltolódnak. A nyomás létrehoz egy blasztospórának nevezett nyílást, amely később a végbélnyílássá válik, és a sejtek összefogva alkotják az úgynevezett Spemann-szervezőt, amely később a notochord lesz. A notochord a gerinc kezdeti szakasza.
A gasztruláció során három csíraréteg is kialakul: ektoderma, mezoderma és endoderma. A neuruláció során a csírák elengedhetetlen szerveket képeznek.
Az ektoderma végül kialakítja a bőrt, az agyat, a gerincvelőt és az összes többi idegsejtet és érzékszervi receptort; a notochord mesodermája izommá, vérré, csontokká és nemi szervekké válik, az endoderma pedig a bél, a máj, a hasnyálmirigy, a tüdő, a hólyag, a csecsemőmirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy belső bélésévé válik.
Neuruláció
A béka embriók a neuruláció során három fő szakaszban kezdenek fejlődni. Az idegsejtek létrehozzák a központi idegrendszer korai szakaszában kialakult idegcsöveket.
Az idegi címer is kialakul és hajlamos eltávolodni az idegcső felületétől. A mozgás hatására a sejtek a legkülönfélébb típusokra kezdnek osztódni, ami a szervek növekedéséhez vezet.
A neuruláció során bekövetkező utolsó lépés az epidermisz, amely az idegcső mentén növekszik.