Tartalom
Három különböző típusú izomunk van, beleértve a vázizomzatot, a simaizmot és a szívizmot. Az összes izom azonban hasonló mechanizmusból összehúzódó rostokból áll: a vékony aktinszálak csúsztatása a vastag miozinszálakra.
Jellemzők
Az izomrost egyetlen sejt, amely egy köteg myofibrillet tartalmaz. Ezek vastag és vékony szálakból állnak, szarkomereket képezve. A vékony szálakat az aktin nevű fehérje alkotja, amelyet egy másik fehérje, az úgynevezett tropomiozin vesz körül, míg a vastag szálakat a fehérje miozin alkotja.
Összehúzódás
Nyugalmi izomrostban a vékony és vastag szálak csak részben átfedik az egyes szarkómákat, a szarkomer közepe csak vastag szálakat tartalmaz, míg a külső rész csak vékony szálakat tartalmaz. Ezeknek az izzószálaknak a hossza nem változik. Az izomösszehúzódás akkor következik be, amikor az izzószálak egymásra csúsznak, ezáltal megnő az átfedések száma, lerövidül a szarkóma. Az izomrostban található összes szarcomér azonnal összehúzódik, rövidítve a rost egészét.
Molekuláris mechanizmus
Az izzószálak átcsúsznak a miozin (fej) felső részén, és a vastag szálak felelősek a vékony szálak meghúzásáért a szál mentén. Az adenozin-trifoszfát (ATP) által táplált miozinfejek többször az aktinhoz tapadnak, meghajlanak, elválnak az aktintól, visszatérnek természetes állapotukba, majd újra tapadnak. A vastag szál összes miozin feje hajlítva ugyanabba az irányba húzza az aktint, aminek következtében az izzószálak egymáson csúsznak.
Szabályozás
Amikor egy izomrost ellazul, a vékony filamentumok tropomiozinje eltakarja az aktint, megakadályozva a miozinfej megkötését. A kalciumionok felelősek a tropomyosin ezen helyzetének megváltoztatásáért, lehetővé téve az aktinkötő helyek expozícióját, ami izomösszehúzódást eredményez. Az izmok összehúzódását, valamint a relaxációt szabályozó neuronok a test kalciumion-koncentrációjától függően működnek.
Típusok
Különböző típusú izomrostokat alakítottak ki speciális funkciókhoz. Gyorsan rángató izomrostokat használnak rövid, erőteljes összehúzódásokhoz, míg a lassú rángatós rostok hosszú ideig képesek tartani az összehúzódásokat. A legtöbb izom gyors és lassú rángatózó rostok kombinációját tartalmazza. Néhány állatnak vannak izomrostjai, amelyek sokkal gyorsabban képesek összehúzódni, mint az emberek gyorsan rángató rostjai. Például egy csörgőkígyó csörgését szupergyors izomrostok vezérlik. Az izomrostok oxidatív és glikolitikus rostokba is besorolhatók. Az oxidatív rostok energiát (ATP) nyernek aerob légzéssel, míg a glikolitikus rostok a glikolízistől függenek. Csirke fogyasztásakor könnyen megkülönböztethető ez a két típus. A hús sötét része oxidatív szálakból áll, míg a fehér hús glikolitikus rostokból áll.