A hibahatár kiszámítása (három egyszerű módszer)

Szerző: Bobbie Johnson
A Teremtés Dátuma: 5 Április 2021
Frissítés Dátuma: 17 November 2024
Anonim
A hibahatár kiszámítása (három egyszerű módszer) - Tudomány
A hibahatár kiszámítása (három egyszerű módszer) - Tudomány

Tartalom

A hibahatár egy statisztikai számítás, amelyet a kutatók bemutatnak kutatásaik eredményével. Ez a számítás a várható szórás hozzávetőleges értékét képviseli egy különböző mintákkal végzett felmérés során.

Tegyük fel például, hogy a felmérés azt mutatja, hogy a lakosság 40% -a nemmel szavaz egy témára, és a hibahatár 4%. Ha ugyanazt a felmérést egy másik, azonos méretű véletlenszerű mintával végzi, akkor várhatóan a megkérdezettek 36–44% -a is nemmel szavaz.

A hibahatár alapvetően az eredmények pontosságát jelzi, mert minél kisebb a hibahatár, annál nagyobb a pontosság. Számos képlet létezik a hibahatár kiszámításához, és ez a cikk megmutatja a három leggyakoribb és legegyszerűbb egyenletet.

1. lépés

Először is, a következő képletekkel történő hibahatár kiszámításához össze kell gyűjtenie néhány adatot a felmérésből. A legfontosabb az "n" változó értéke, amely megfelel a felmérésében válaszolók számának. Szüksége lesz azon emberek „p” arányára is, akik konkrét választ adtak, tizedesjegyekkel kifejezve.


Ha ismeri a keresés során képviselt teljes népességméretet, rendelje ehhez az "N" -t, amely az emberek teljes számát jelenti.

2. lépés

Nagyon nagy (N nagyobb, mint 1 000 000) populációból álló minta esetében számítsa ki a "95% -os konfidenciaintervallumot" a következő képlettel:

Hiba margó = 1,96-szorosa az (1-p) / n négyzetgyökének

Mint látható, ha a teljes populáció elég nagy, csak a véletlenszerű minta nagysága számít. Ha a felmérésnek több kérdése van, és több lehetséges értéke van a p-nek, akkor fogadja el a legközelebb eső értéket.

3. lépés

Például feltételezve, hogy egy 800 paulista bevonásával végzett felmérés azt mutatja, hogy 35% -uk támogatja a javaslatot, 45% -a ellenzi, 20% -uk pedig nem dönt. Tehát p = 45 és n = 800 értékeket használtunk. Így a 95% -os megbízhatóság hibahatára:

A [(0,45) (0,55) / (800)] = 0,0345 négyzetgyökének 1,96-szorosa.

azaz körülbelül 3,5%. Ez azt jelenti, hogy 95% -ban biztosak lehetünk abban, hogy az újbóli keresés 3,5% -kal kisebb vagy nagyobb margót eredményez.


4. lépés

A gyakorlati kutatás során az emberek gyakran használják az egyszerűsített hibahatár-képletet, amelyet az egyenlet ad meg:

ME = (1 / n) négyzetgyökének 0,98-szorosa

Az egyszerűsített képletet úgy kapjuk meg, hogy a "p" helyébe 0,5 lép. Ha hajlandó, ellenőrizheti, hogy ez a helyettesítés a fenti képletet eredményezi-e.

Mivel ez a képlet magasabb értéket generál, mint az előző formula, gyakran "maximális hibahatárnak" nevezik. Ha az előző példákra használjuk, akkor 0,0346 hibahatárt kapunk, ami megint kb. 3,5% -nak felel meg.

5. lépés

A fenti két képlet rendkívül nagy populációból vett véletlenszerű mintákra vonatkozik. Ha azonban egy felmérés teljes populációja sokkal kisebb, akkor a hibahatár eltérő képletét alkalmazzák. A "véges sokaság-korrekcióval" számított hibahatár képlete:

ME = [(N-n) / (Nn-n)] négyzetgyökének 0,98-szorosa

6. lépés

Például feltételezve, hogy egy kis főiskolán 2500 hallgató van, és közülük 800 válaszol egy felmérésre. A fenti képlettel kiszámítjuk a hibahatárt:


A [1700 / 2000000-800] négyzetgyökének 0,98-szorosa = 0,0296

Tehát ennek a felmérésnek az eredménye körülbelül 3% -os hibahatárral rendelkezik.