Tartalom
A biom az ökológiai közösség egyik fontos típusa, és a Föld bolygón 12 különböző fő biom található. Ez az ökológiai közösség különböző növényekből és állatokból áll, nagy földrajzi területen. Azonban még egy biomán belül is léteznek különféle ökoszisztémák. Ezek az ökoszisztémák a biom ökológiai környezetében bekövetkező apró változásokhoz való alkalmazkodás eredményeként jönnek létre. A biom az éghajlat ökológiai környezettel való kölcsönhatásának eredményeként jön létre, az utódlásnak nevezett folyamat révén. Túlélése azonban függ az egész bolygó éghajlatától, a távoli régiókban bekövetkező változásokkal, amelyek néha befolyásolják és megváltoztatják a biomot.
Az éghajlat fontossága
Robert Whitaker amerikai ökológus nevéhez fűződik, hogy ő az első ember, aki ma felosztja a világot a 12 különböző biomra. Ezt úgy érte el, hogy megmérte a bolygó egyes pontjainak csapadékát és hőmérsékletét, és ábrázolta azokat. A Föld e különböző részein létező biomok alapos tanulmányozásával azonosítani tudta a fő biomokat és összekapcsolni az éghajlatot, mint fontos tényezőt a biom kialakulásában. A régió éghajlata meghatározza, melyik alakul ki. Egy terület átlagos hőmérsékletének és csapadékának ismerete lehetővé teszi a biom meghatározását.
A Föld különböző biomjai
A Földnek 12 különböző biomja van, ha az óceánt és a sarki sapkákat különféle biomokként vesszük figyelembe. A többi: szezonális trópusi és szavanna erdő, trópusi erdő, mérsékelt égbolt, mérsékelt éghajú lombhullató erdő, tajga (boreális erdő), préri, szubtrópusi sivatag, mediterrán erdő- és cserjés erdő és tundra. Fontos megjegyezni, hogy ezek a biomok nem mindig rögzülnek, és ezeken belül számos alkategória jelenik meg, például a sivatagok jelennek meg a prériokon. Az éghajlat olyan fontos szerepet játszik, hogy még az esős évszak is befolyásolhatja az életközösséget.
Az utódlási folyamat
Az utódlás olyan folyamat, amely az éghajlat és az ökológiai környezet kölcsönhatása miatt alkotja az életközösséget. A folyamat az évek során történik, ha az éghajlat és a környezet változatlan marad. Például, ha Nyugat-Virginiában elhagynak egy szénbányát, az idő lehetővé teszi a természet számára, hogy visszaszerezze a földet. Először is, a gyomok és a füvek emberi beavatkozás nélkül növekedni kezdenek. Idővel a szél más magokat és apró cserjéket hoz, és fák kezdenek megjelenni. Egy idő után a nagyobb fák is gyökeret ereszteni kezdenek. Emberi beavatkozás nélkül a tölgy- vagy juharfák keveredhetnek a környező mérsékelt éghajú lombhullató erdővel, amely Nyugat-Virginia és az Egyesült Államok keleti részének biomját jelöli.
Távoli változások hatása
A biomák nagyon érzékenyek az éghajlat vagy a környezet változásaira, függetlenül a változás helyétől. Például egy nagy vulkánkitörés Indonéziában több évre megemelheti a föld hőmérsékletét, nemcsak a közvetlen biomot, hanem más bolygónkat is megváltoztatja. Az életközösség jólléte és az organizmusok alkalmazkodóképessége nagymértékben függ a világ éghajlata egészének kölcsönhatásaitól, valamint a biomán belüli közvetlen klímától.