Tartalom
A mágnesek atomenergiát kapnak. Az állandó és az ideiglenes mágnes közötti különbség az atomszerkezetükben van. Az állandó mágnesek atomjait mindig összehangolják, míg az ideiglenes mágnesek atomjait csak akkor állítják be, amikor erős külső mágneses mező hatása van. Az állandó mágnes túlmelegedése átrendezi atomszerkezetét és ideiglenes mágnessé alakítja át.
A mágnesesség alapjai
A mágneses tulajdonságokkal rendelkező anyagok mágneses terekkel rendelkeznek. A közönséges acélszegek mágneses mezője nem elég erős ahhoz, hogy vonzza a gemkapcsot. A mágnesezés azonban növelheti a köröm mágneses mezőjének erősségét. Egyszerűen helyezzen egy erős állandó mágnest a köröm mellé, és ezáltal a köröm erősebb mágneses térrel rendelkezik, amely ideiglenes mágnesként működik. A körmöt ideiglenes mágnesként emlegetik, mert amint eltávolítják az állandó mágnest, a köröm elveszíti az erős mágneses teret, amely vonzotta a gemkapcsot.
Állandó mágnesek
Az állandó mágnesek abban különböznek az ideiglenes mágnesektől, hogy külső mágneses mező hatása nélkül képesek mágnesesnek maradni. Normál esetben az állandó mágnesek "merev" mágneses anyagokból készülnek, a szó arra utal, hogy az anyag képes mágnessé válni és az is marad. Az acél a merev mágneses anyag példája.
Sok állandó mágnes úgy jön létre, hogy a mágneses anyagot nagyon erős külső mezőknek teszik ki. A külső mező eltávolítása után az anyag állandó mágnessé válik.
Ideiglenes mágnesek
Az állandóaktól eltérően az ideiglenes mágnesek önmagukban nem maradhatnak mágnesesek. A puha mágneses anyagok, például a vas és a nikkel, az erős külső mágneses tér eltávolítása után nem vonzzák a gemkapcsokat.
Ideiglenes ipari mágnesre példa az elektromos elektromágnes, amelyet a fémhulladék eltávolítására használnak egy ócskavasból. A vaslemezt körülvevő tekercsen keresztül áramló elektromos áram mágneses teret indukál. Amikor az áram folyik, a lemez felveszi a törmeléket. Amikor a lánc leáll, a lemez felszabadítja a törmeléket.
A mágnesek atomelméletének alapjai
A mágneses anyagoknak az atomja körül forgó elektronok külön-külön kis mágneses teret hoznak létre. Ez lényegében mindegyik atomot kisebb mágnessé teszi egy nagyobb mágnesen belül. Ezeket az apró mágneseket dipólusoknak nevezzük, mert mágneses északi és déli pólusuk van. Az egyes dipólusok hajlamosak csatlakozni másokkal, nagyobb dipólusokat alkotva, amelyeket doméneknek neveznek. Ezek a domének erősebb mágneses terekkel rendelkeznek, mint az egyes dipólusok.
A mágneses anyagok mágneses atomtermei ellentétes irányba rendeződnek. Az anyag mágnesezésével azonban a domének közös irányban helyezkednek el, és nagy tartományként működnek, még nagyobb mágneses térrel, mint az egyetlen domén. Ez ad erőt a mágnesnek.
A különbség az állandó és az ideiglenes mágnes között az, hogy amint a mágnesezés leáll, az állandó mágnes doménjei egy vonalban maradnak és erős mágneses mezővel rendelkeznek, míg az ideiglenes mágnes doménjei rendezetlen módon átrendeződnek és egy gyenge mágneses mező.
Az állandó mágnes elrontásának egyik módja a túlmelegedés. A túlzott hő hatására a mágnes atomjai erőteljesen rezegnek, megzavarva az atomterületek és azok dipólusainak egymáshoz igazodását. Miután lehűlnek, a domainek nem fognak újrarendeződni, mint korábban, és szerkezetileg ideiglenes mágnessé válnak.