Tartalom
Amikor két atom vegyületté egyesül, kötés van közöttük. Ez a kötés lehet ugyanazon elem két atomja vagy két különböző elem között. A kovalens kötések akkor fordulnak elő, ha az elektronpárokat az atomok megosztják, míg az ionos kötések csak egyetlen elektront osztanak meg. A kovalens kötések lebontásához több energiára van szükség, mint az ionos kötésekhez, ami azt jelenti, hogy az ionos kötések általában jobban oldódnak, amint azt az a módszer mutatja, ahogy az étkezési só (nátrium-klorid) vízben könnyen oldódik.
1. lépés
Figyelje meg a vegyület szerkezetét. Az ionos kötésű anyagoknak nincs véges formája, míg a kovalens kötéseknek egyértelmű és határozott formájuk van.
2. lépés
Melegítsük a komposztot, amíg forr. A kovalens kötések forráspontja viszonylag alacsony, míg az ionos kötések forráspontja magasabb. Ezért sok kovalens anyag szobahőmérsékleten folyadék vagy gáz.
3. lépés
Tegye a komposztot vízbe. Ha a víz feloldja a vegyületet, akkor ionos, mivel az ionos kötések feloldódnak a poláris anyagokban, például a vízben. Ha nem oldódik vízben, akkor a vegyület kovalens. Hasonlóképpen, a nemionos vegyületek nem oldódnak könnyen nem poláros anyagokban.
4. lépés
Határozza meg, mely anyagok kötődnek. Az ionos kötések nem fém és fém, például ezüstionok és nitrátionok között jönnek létre, ezüst-nitrátot képezve. A kovalens kötések két nemfém, például szén és oxigén között jönnek létre, amikor szénmonoxidot alkotnak.