Tartalom
- Plazma membrán
- Diffúzió és ozmózis
- Izotóniás oldat
- Hipotonikus megoldás
- Hypertonikus megoldás
- Állati sejtek és növényi sejtek
A növényeknek és az állatoknak egyaránt vannak sejtjei, és az egyik fő különbség közöttük az, hogy a növényi sejteknek sejtfala van. Ez segít abban, hogy megőrizzék alakjukat, még akkor is, ha a környezet jelentősen megváltozik. Az állati sejtek rugalmasabbak, és a sejtfal nélkül kedvezőtlenebben reagálhatnak a környezetükben bekövetkező változásokra, például a körülöttük lévő oldat koncentrációjára.
Plazma membrán
Az összes sejtet plazma membrán veszi körül, amely egy kettős foszfolipidréteg, amely szabályozza az anyagok belépését és kilépését a sejtbe. Növényekben a sejtfal a membrán oldalán van, ami segít megőrizni szerkezetét. A sejt membránját szelektíven áteresztőnek tekintik, mivel ez lehetővé teszi egyes anyagok, például a víz szabad áramlását, másoké viszont nem, például ionok és nagy molekulák.
Diffúzió és ozmózis
Az oldat tartalmazza az oldószert, a folyadékot, például vizet és oldott anyagot, az oldószerben oldott szilárd anyagot. Az oldatban a nagy koncentrációjú területen lévő részecskék természetesen alacsonyabb koncentrációjú területekre vándorolnak. Ezt diffúziónak nevezik. Amikor a diffúzió szelektíven áteresztő membránon keresztül történik, ozmózisnak nevezik. Ez azért fontos a sejtek számára, mert ha az oldott anyag nem tud átjutni a membránon, ami szelektív, a víz szabadon fog haladni a koncentráció kiegyensúlyozása érdekében.
Izotóniás oldat
Ha egy sejt olyan oldatban van, amelynek koncentrációja megegyezik a belsejével, akkor az oldat izotóniás. Ez az ideális helyzet a sejt számára, ahol a víz áramlása a cellából megegyezik a beáramlással. De a sejtek gyakran találnak olyan környezeteket, amelyek koncentrációja eltér a sajátjuktól, például a tiszta vízben (alacsony oldott anyag koncentráció) vagy a tengervízben (magas az oldott anyag koncentrációja) található organizmusok.
Hipotonikus megoldás
Ha a sejt körüli oldat kevésbé koncentrált, mint ami benne van, a megoldás hipotetikus. Hipotonikus oldatban a víz a membránon keresztül áramlik az oldatból a sejtbe. Ez a folyamat addig megy végbe, amíg a két oldat azonos koncentrációjú nem lesz, vagy a sejt a belső nyomás miatt lebomlik, vagy pedig az organellái a víz kiszivattyúzásán dolgoznak.
Hypertonikus megoldás
Ha egy sejt olyan oldatban van, amelynek nagyobb a koncentrációja, mint a belsőé, akkor ez a megoldás hipertóniás. Amikor ez megtörténik, a víz a cellából az oldatba áramlik. Ez addig történik, amíg a koncentrációk kiegyensúlyozottak, vagy a sejt dehidratálódik és el nem pusztul, vagy az organellák energiát nem használnak, hogy vizet pumpáljanak bele.
Állati sejtek és növényi sejtek
Ha az állati sejteket hipotonikus oldatokba helyezzük, az ozmózis miatt felszívják a vizet. Ha az oldat koncentrációja elég alacsony, például desztillált víz, az abszorpció a sejtek duzzadását okozza, amíg fel nem robbannak. Ez természetesen komoly kockázatot jelent a hipotonikus oldatokban lévő sejtek számára. A növényi sejtek nem szakadnak ki az őket tartó merev sejtfal miatt.