Tartalom
Az írás több mint mentális folyamat; ez egy fizikai folyamat is. Akár kézzel, akár számítógéppel ír, az írás speciális vizuális, tapintási és kinesztetikai készségeket igényel. A kézírás és a gépelés különbözõ képességei különbözõ kognitív képességeket igényelnek, és különbözõ összetételeket eredményeznek.
Lateralitás
Kézzel történő íráskor az író elsősorban domináns kezét használja, bár a nem domináns kéz az oldal áthelyezésével segít az írásban. Gépeléskor az író mindkét kezét szinte egyformán használja. Mivel a nyelvi képesség középpontjában az agy féltekéje áll, a kézírás lehetővé teszi az agy számára, hogy a nyelvi központjaira összpontosítson. A gépelés megköveteli, hogy mindkét félteke együttműködjön a nyelvi feladatokban.
Írás sebessége
A kézírással és gépeléssel egyaránt jól beszélő író sokkal gyorsabban tud írni a számítógépen, mint kézzel. A kézírás lassabb sebessége több időt ad az írónak arra, hogy írása közben gondolkodjon mondatain. A kézi írás több időt biztosít az írottak áttekintésére.
Vizuális figyelem
A kézírás egy helyen összpontosítja a figyelmet (betűképzés), míg a gépelés két helyen (billentyűzet és képernyő). A gépeléshez tehát az agynak két különböző fizikai térre kell összpontosítania, míg a kézírás az agy figyelmét egy fizikai helyre összpontosítja. Gépeléskor az író figyelmének állandóan két különböző tér között kell lennie. Kézzel írva folyamatosan egy helyre koncentrálhat.
Írás előállítása
A kézírás megköveteli az írótól, hogy hozzon létre egy meghatározott betűformátumot; a gépeléshez csak arra van szükség, hogy megtalálja a betűt a billentyűzeten. A levél formázása segít megtanulni a betűk felismerését. Gépeléskor az író fizikailag távolabb áll az írásától; nincs fizikai kapcsolat az író és a betűk között, ahogyan a kézírásban is. Daniel Chandler elméleti médiakutató szerint ez a leválás az egyik oka annak, hogy sok irodalmi író inkább kézzel írt, különösen azok, akik az írási folyamatot felfedezésnek gondolják, és nem tervezik meg előre a teljes kompozíciót.