Tartalom
Biomolekulák vagy szerves molekulák a világ építőkövei. Négy fő típusba sorolhatók, amelyek szerkezeti különbségekkel rendelkeznek, vagy szerkezetükben kissé eltérő kötődéseket tartalmaznak annak érdekében, hogy létrehozzák az élővilágot alkotó molekulákat. Minden, ami természetes termék, biomolekulákból készül.
szénhidrátok
A szénhidrátok a szén és a víz közötti kötés. A legegyszerűbb egységekben monoszacharidok vagy egyszerű cukrok. Az egyszerű cukrok közé tartozik a glükóz és a fruktóz, amelyben a különbség a szénatomhoz kapcsolt hidrogén vagy hidroxil. A szénhidrátok közé tartoznak a diszacharidok vagy a két cukor, például az asztali cukor és a poliszacharidok. A poliszacharidok olyan különböző glükózmolekulák, amelyek hatékonyságukat lehetővé teszik.
lipidek
A lipidek zsírok, beleértve az olajokat is. Szerkezete magában foglal egy membránt a sejtek körül, ami megakadályozza a vízzel való összekeverést. A lipidek közé tartoznak a zsírsavak; trigliceridek, amelyeket a legtöbb ember úgy gondolja, hogy étrendi zsír; a foszfolipidek, amelyek a foszfátokhoz kötődnek; és koleszterin, szteroidgyártó. A lipidek képesek formájukban vagy méretükben bővülni.
fehérje
A fehérjék aminosavak láncai. A láncokat peptidkötések kötik össze, és lineáris formájúak, ahol minden létező sav egymás mellett van; vagy a hajtogatottak, ahol a savakat peptidkötések átlós szerkezetei kötik. A fehérjék két kategóriába sorolhatók: glicin és alanin, és elengedhetetlenek a lélegzett szervezet erősítéséhez.
Nukleinsav
A nukleinsavak olyan változatokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolják alapvető funkcióikat. Ezek lényegében foszfátok, cukor és bázisok, de amikor a cukor létezik ribóz formájában, a molekulát ribonukleinsavnak nevezik. Amikor az oxigénelemet eltávolítjuk, a molekulát deoxiribonukleinsavnak nevezik, melyet általánosabban DNS-ként ismertek.