Tartalom
A sztetoszkópok a diagnosztikai folyamat fontos részét képezik. Az emberi szív, a tüdő és az emésztőrendszer által előállított hangokat gyakran jobban hallják sztetoszkóppal, mint a bonyolultabb elektronikus műszereknél.
forrás
A modern sztetoszkópot a 19. század elején feltalálta René-Théophile-Hyacinthe Laennec, egy párizsi orvos. Egy hangzású csővel lett kialakítva.
Hallókészülék
A füldarabok fel vannak szerelve a fülekhez, és általában gumírozottak a kényelem és a külső hangok elszigetelése érdekében. Úgy tervezték, hogy a hangokat közvetlenül a fülekre továbbítsák.
csövek
A csövek a hallókészüléket a sztetoszkóp fő testéhez rögzítik. Általában fémből készülnek, és üreges csövekből állnak, amelyek ideálisak az alacsony frekvenciájú hangok továbbítására.
Akusztikus cső
Az akusztikus cső a csöveket a kézibeszélőhöz csatlakoztatja, és egy gumiból készült rugalmas cső. Az akusztikus cső különböző anyagokkal tölthető, hogy jobban átadja a beteg hangját az egészségügyi szakembernek.
telefon
A kézibeszélő fémből készül, és általában két oldala van, így különböző méretű és testrészes betegekben is használható. A kézibeszélő mély üregekkel rendelkezik, amelyek a célterületről hangokat szednek, és védőgyűrűvel körülveszik, hogy megakadályozzák a beteg kényelmét a hideg fém fülhallgató érintésével.