Tartalom
- A só és a szódabikarbóna alapvető kémiájának ismertetése
- A szerkezeti különbségek megfigyelése
- A kémiai különbségek bemutatása
- Hogyan használják a sót és a szódabikarbónát
A só és a szódabikarbóna első látásra hasonló lehet a gyermekek számára, de különbségeik számos egyszerű módon bizonyíthatók. A vegyületek elsősorban a kémiai szinttel magyarázhatók, például a különböző atomok különböző módon történő összekapcsolódásával. A gyermekek mikroszkóp segítségével megfigyelhetik a szerkezeti különbségeket, és különböző kémiai tulajdonságokat demonstrálhatnak, izgalmas nátrium-hidrogén-karbonát reakciót hozva létre. Ezek a tevékenységek segítenek megmagyarázni a só és a szódabikarbóna mindennapi életünkben való különböző felhasználását.
A só és a szódabikarbóna alapvető kémiájának ismertetése
Az elemek, az anyag építőkövei, különböző módon kapcsolódnak egymáshoz vegyületek képződéséhez. A só és a nátrium-hidrogén-karbonát egyaránt vegyületek, de különböző elemekkel rendelkeznek. A só két töltött atomból áll, az úgynevezett nátrium (Na) és klorid (Cl) ionokból. A nátrium-hidrogén-karbonát egy bonyolultabb vegyület, amely egy nátriumatomot, egy hidrogénatomot, egy szénatomot és három oxigénatomot tartalmaz. Kémiai szempontból a sót nátrium-kloridnak és nátrium-hidrogén-karbonátnak nevezik saját néven vagy nátrium-hidrogén-karbonát néven. A nátrium-klorid és nátrium-hidrogén-karbonát atomok diagramjai egyértelműbbé teszik a kémiai különbségeket.
A szerkezeti különbségek megfigyelése
A mikroszkóp segít a gyerekeknek felismerni, hogy vannak olyan tárgyak fizikai tulajdonságai, amelyeket egyszerűen nem lehet szabad szemmel felismerni. Mivel a nátrium pozitív töltésű, a klorid pedig negatív töltésű, a két atom nagyon szoros kötésben kapcsolódik össze. Ennek eredményeként a só kristályos szerkezettel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy mikroszkópon keresztül megfigyelve apró kocka alakú kristályok tárulnak fel. Ezek a kristályok nem lesznek jelen a szódabikarbóna kibővített képében.
A kémiai különbségek bemutatása
A só és a nátrium-hidrogén-karbonát nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, ezért másokkal együtt viselkednek. Egyszerű bemutatás elvégezhető két teáskanál szódabikarbóna és ¼ csésze ecet kombinálásával. A nátrium-hidrogén-karbonát bázis, ami azt jelenti, hogy hidrogénionokat (pozitív töltésű atomokat) fogad el a stabilitás elérése érdekében. Ha savval, például ecettel, amely hidrogénionokból áll, kombinálva kémiai reakció következik be. Ennek eredményeként szén-dioxid szabadul fel, amely habot és folyadékot termel. A só nem olyan alap, mint a szódabikarbóna, így a só és az ecet kombinálásával nem lesz ilyen drámai hatása.
Hogyan használják a sót és a szódabikarbónát
Az ecetes reakcióban megfigyelt habhatás megmagyarázza, hogy a nátrium-hidrogén-karbonát fermentációs szerként működik-e, megkönnyítve a pasztát vagy a felvert tésztát, és lehetővé téve, hogy több levegő kerüljön ételünkbe. Az a tény, hogy a szódabikarbóna csiszoló hatású, képes más anyagokat feltörni vagy elhasználni, tisztítószerként is használhatóvá teszi egyes fogkrémekben és tisztítószerekben. A só jelentősége mindennapi életünkben sokkal kiterjedtebb. Fenntartja a folyadék egyensúlyát testünkben, és jóddal kombinálva felhasználható az elfogyasztott ételek ízesítésére.