Tartalom
Bármely kutatási téma különböző szempontokból közelíthető meg. Ennek ellenére a kutató nem tudja egyszerre elfogadni az összes nézőpontot. Meg kell magyaráznia azt a logikai struktúrát, amelyet a kutatás követni fog, meghatározva a megvizsgálandó fő területeket: ez az úgynevezett kutatási alap, amely segíti a kutatót abban, hogy a munkára összpontosítsa az elméletet vagy a fogalmat.
Meghatározás
Ha van egy kutatandó téma, vannak hozzá kapcsolódó elméletek is. Ezek az elméletek a kutató által széles körben elterjedt megfigyelések, vagy elődei által javasolt, jól megalapozott elméletek. Az elméleten alapuló alapot elméleti alapnak hívják, és koherens ötlet- és modellkészletből áll. Megállapítja azt a nézőpontot vagy perspektívát, amelyből a kutató látja a problémát. A fogalmi alapot a kutatók a kutatás irányításához és a kutatás pozícionálásához használják a terület releváns irodalmához viszonyítva. A fogalmi alap összefoglalhatja a kutatás fő függő és független változóit, a köztük lévő kapcsolatok mellett. A fogalmi alap az elméleti alap operacionalizálása.
Célok
Az elméleti alap megalkotásának célja egy átfogó struktúra meghatározása, amelyen belül a kutató dolgozhat. Növeli a munka egyértelműségét és segíti a kutatót a folyamat felgyorsításában, csak az elméleti alapoknak megfelelő információkra figyelve, anélkül, hogy megpróbálná feldolgozni a témában talált összes adatot. A fogalmi alap fő célja, hogy segítse a kutatót erőfeszítéseinek irányításában. A fogalmi alap meghatározza azokat az eszközöket és módszereket, amelyek felhasználhatók a vizsgálat eredményességéhez.
Alkatrészek
Az elméleti alapok konszolidált elméleteket keresnek bármely kutatási témával kapcsolatban. Az elméleti alapokban kifejtett elméletek szerint a fogalmi alap a kutató elképzelése arról, hogyan lehet feltárni a kutatási problémát. Az elméleti alap az általános összefüggéseket egy jelenségen belül látja, míg a fogalmi alap a kutatási témában meghatározott specifikus változók közötti kapcsolat tanulmányozásának módszereit ismerteti. A koncepcionális alap olyan kutatási irányt nyújt, amely az elméleti alapokban nem létezik, segít eldönteni, hogy mely eszközök és módszerek alkalmazhatók a vizsgálat során.
Hatály
Az elméleti alapok átfogóbbak és a tágabb kontextusra vonatkoznak. Például az elméleti megalapozás példája lehet az "Élelmiszerek befolyásolják az egészséget", széles téma. A fogalmi alap konkrétabb, és meghatározza azokat a specifikus változásokat, amelyeket a vizsgálat során feltárnak. Ebben a példában a fogalmi alap magában foglalhat bizonyos ételeket és azok kapcsolatát a konkrét egészségügyi problémákkal, például a magas vérnyomással és a cukorbetegséggel.