Tartalom
A számsorokban az „n” betűt használják a sorozat bármely adott számának képviseletére. Általában az ilyen típusú problémákat úgy kezdjük, hogy "a következő sorrendben keressük meg az n-edik számot", majd a kérdéses sorrendhez vezető számok mintázata következik. Az n-edik szám meghatározásához észre kell venni, hogy a minta hogyan állandósul, és megtudhatja, hogyan változnak az előző számok a következő kifejezés előtt. A szekvenciák nehézségei különböznek e változások nyilvánvalóságának mértékétől (egyes kifejezések többet is használnak).
1. lépés
Nézze meg a sorrendben megadott számokat. Például: mi az 5., 9., 13. szekvencia n-edik tagja?
2. lépés
Számítsa ki a számok közötti különbséget. Ha lehetséges, helyezze el a sorszámok közötti különbséget a szabványban szereplő számok között. Például: 5 (+4), 9 (+4), 13.
3. lépés
Határozzon meg bármilyen mintát a szekvencián belül. Az n-edik kifejezés megtalálásának nehézségét e minta egyértelműsége adja, mivel egyes szekvenciákban nyilvánvaló lehet, míg másokban több lépésre lehet szükség a számok között. Például: a 4-es számot hozzáadjuk a sorozat minden egyes számához (mivel 1 + 4 = 5, + 4 = 9 és így tovább), így az 1 + 4 = 5, + 4 = 9 4 egységgel nagyobb lesz, mint az előző, plusz 1, mert a minta 1-vel kezdődik.
4. lépés
Írja fel a szekvenciák közötti különbséget n kifejezéseként! A kifejezést úgy kell megírni, hogy az adott kifejezés segítségével a sorozat bármelyik száma megtalálható legyen. Például: a sorozat n-edik száma 4n +1.
5. lépés
Ellenőrizze a kifejezést úgy, hogy egy számot n-re cserél.Például: A szekvencia 6. száma megadja a 4 (6) + 1, vagy a 25. kifejezést. A szekvencia 10. száma egyenlő 4 (10) + 1-vel vagy 41-vel.
6. lépés
Írja be a mintát, hogy ellenőrizze ezeket a számokat. Ez opcionális lépés, de jó megbizonyosodni arról, hogy a feladat megfelelő-e. Például: 5, 9, 13, 17, 21, 25, 29, 33, 37, 41. Vegye figyelembe, hogy a szekvencia 6. és 10. száma megegyezik a kifejezésben megadottakkal.