Tartalom
A globalizáció lényegében a társadalmi élet, az artikulációk és a tudat szerveződése globális szinten. A globalizáció mögött álló központi téma számtalan társadalom konszolidációja a világkultúra kialakítása érdekében. Az ilyen társadalmi konszolidáció gondolata viszonylag új a társadalomtudomány tudományágában. A szociológiában számos kritikus fogalom létezik, amelyek középpontjában a globalizáció áll.
Világszerte működő rendszerek
A társadalomtudomány világrendszereit Immanuel Wallerstein kutatásai ihlették. Wallerstein szerint két világrendszer létezik: világbirodalmak és világgazdaságok. A világbirodalmak politikai szempontból felölelik a munkamegosztást és a kulturális normákat. A világgazdaságok viszont magukban foglalják az integrált termelési struktúrák láncait, amelyeket a munka és a kereskedelem összetett megosztása egyesít.
Kultúra
A szociológia és a globalizáció által tárgyalt kultúra központi témája a média által befolyásolt kulturális tömegesülés. A globalizáció elmélete azt sugallja, hogy a globális kultúra akkor alakul ki, amikor a kulturális és társadalmi gyakorlatok beszivárognak a médiaplatformba. Mivel a közösségi média, különösen a televízió, a népi kultúra szempontjából releváns képeket és ötleteket jelenít meg, az egész világ faluvá alakul. Noha sok kultúra létezik a világon, a nyugati kultúra hajlamos behatolni, integrálódni és képviselni a globalizáció központi kultúráját.
Társadalom
A szociológusok központi célja a társadalom trendjeinek és különbségeinek tanulmányozása. Mivel a társadalom határai nemzeti szintről globális szintre tágulnak, a szociológusok elkezdték tanulmányozni a társadalmak trendjeit szerte a világon. A globális társadalom fogalmának tárgyalásakor sok teoretikus úgy véli, hogy a helyi és nemzeti kormányok tekintélye elavulttá vált a globális hatóságokkal összehasonlítva. Az ilyen teoretikusok azzal érvelnek, hogy a globális intézmények nagyobb hatást gyakorolnak a társadalomban élő egyénekre a tudomány és a technika fejlődésének köszönhetően.
Kapitalizmus
A kapitalizmus koncepciója a globalizáció tőkeszerkezetekre gyakorolt hatásának felmérésére törekszik. A kutatások tipikusan azon körül járnak, ahogy a fogyasztással és a gazdagsághoz kapcsolódó kulturális eszmék átalakítják a világot. Bár a fogyasztás a fogyasztást és a tőkekiadásokat helyezi előtérbe, nem hangsúlyozza a jövedelem fontosságát e liberális kiadások fenntartásához. Ennek eredményeként a globális szintű kapitalizmus hajlamos arra, hogy befolyásolja az egyéneket és nemzeteket, hogy túl éljenek a körülményeiken, növelve a csőd kockázatát.