Tartalom
- feltételek
- Szimpatikus idegrendszeri válasz
- hörgőtágító
- Hosszú hatású bronchodilatátorok
- Rövid hatású bronchodilatátorok
- szteroidok
A bronchodilatáció az a folyamat, amellyel a hörgők, amelyek a tüdőben lévő csövek kötő- és izomszövetből vannak, kibővülnek vagy megnyílnak. Vannak olyan körülmények és körülmények, amelyek a tüdő hörgőinek szűkülését vagy összehúzódását okozzák, ami megnehezíti a légzést. Endogén (testen belüli) és exogén (külső eredetű) tényezők vannak, amelyek befolyásolhatják a hörgőtágulást.
feltételek
A légutak bronchokonstrikcióját vagy szűkítését a tüdőt körülvevő és meghúzódó izmok okozzák. A nyálka felhalmozódása, valamint a gyulladás is szűkületet okozhat. Az eredmények köhögés, zihálás és légszomj. Számos olyan feltétel áll fenn, amely ezt a folyamatot bronchodilatációt igényli. A krónikus tüdőbetegség gyakran a 34 terhességi hét előtt született gyermekeknél fordul elő. Mivel a tüdőt még nem alakították ki teljesen, és gyakran előfordulnak fertőzések, a kis légutak szerződhetnek. Az emfizéma bronchokonstrikciót eredményez a vastag nyálkahártya-torlódás következtében. A testmozgás által kiváltott bronchokonstrikciót a gyulladásos mediátorok magasabb szintje okozza, beleértve a T-sejteket, a B-sejteket, a leukotriéneket és a hisztaminokat. Ez általában akkor fordul elő, ha a nagy mennyiségű hideg, száraz levegőt belenyelik a megerőltető edzés során. Az allergén által kiváltott bronchokonstrikció a fenti állapothoz hasonló válasz, de a stimulátor az allergének belélegzése. Az asztma a hörgők krónikus gyulladása, amely a légutak szűkülését okozza. Ezt genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza.
Szimpatikus idegrendszeri válasz
A bronchodilatáció a test természetes reakciójaként fordulhat elő. Amikor a szimpatikus idegrendszert aktiválják egy "harci válasz" vagy "menekülés" néven ismert reakcióban, felszabadulnak az adrenalin hormonok és neurotranszmitterek (más néven epinefrin) és noradrenalin (más néven norepinefrin). Ezt a választ fizikai vagy mentális stressz okozza. A megnövekedett adrenalin növeli a pulzusszámot, átirányítja a véráramlást a végtagoktól és a belső izmoktól és szervektől, növeli a vércukorszintet és az anyagcsere sebességét, tágítja a tanulókat és elősegíti a hörgőtágulást. Bár az adrenalin egy hörgőtágító, nem ideális kezelésre, mert nemkívánatos mellékhatásokat is okoz, mint például a megnövekedett szívfrekvencia és a vérnyomás. Ezért létrejöttek az adrenalinhoz hasonló gyógyszerek, amelyek befolyásolják a hörgőtágulást, de a mellékhatások nélkül.
hörgőtágító
Vannak olyan gyógyszerek, amelyek bronchodilatációt okozhatnak. Ezeket a gyógyszereket általában asztmás vagy más korlátozó tüdőbetegségben szenvedő betegek számára írják elő. Kétféle típusú bronchodilatátor van: rövid hatású és tartós. Ezek befolyásolják a hörgőtágulást azáltal, hogy a hörgőlyukak falaiban levő izmokat ellazítják, ezáltal kibővítve a légutakat.
Hosszú hatású bronchodilatátorok
A hosszú hatású bronchodilatátorok célja a bronchospasmus megelőzése. Ezek a gyógyszerek szájon át vagy belélegezhetők, és rutinszerűen használhatók. Azonnali enyhülést nem biztosítanak, de hatásosak a hörgőtágulás 12 óráig történő kiváltására.
Rövid hatású bronchodilatátorok
A rövid távú gyógyszereket „gyors megkönnyebbülésnek” vagy „mentő gyógyszereknek” is nevezik. Ezek a belélegzett gyógyszerek gyors megkönnyebbülést biztosítanak, ami azonnali bronchodilatációt okoz. Ezek 20 percen belül lépnek életbe, és akár 4 vagy 6 óráig is tarthatnak.
szteroidok
A légutakat akadályozó gyulladás esetén a szteroidok hörgőtágító hatásúak lehetnek. Elnyomják az immunválaszt és következésképpen a tüdőben a bronchokonstrikciót okozó gyulladást.