Tartalom
A diákok általában azt mondják, hogy nem szeretik a költészetet, mert nem értik. Mivel a költészet érzelmeken és személyes tapasztalatokon alapul, a hallgatók nehezen tudnak kapcsolódni a különböző költőkhöz, hogy megbecsüljék őket. A költészet különböző módon történő bemutatása a tanulók számára azonban segíthet abban, hogy jobban megértsék őket, kapcsolatba kerülhessenek az elolvasott versekkel, és értékeljék őket, mint az irodalom gazdag formáját.
Szenzoros alakok
A költészet gyakran gazdag érzékszervi képekben, ezért arra összpontosítva, hogy a költészet bemutatásakor a diákok segítsék a tapasztalatokat, nem pedig az irodalom zavaros formájaként. Az érzékszervi alakok képek segítségével próbálják megidézni az öt érzéket. Az érzékszervi képek típusai: hallás (hallás), látás (látás), szaglás (szag), tapintás (érintés) és íz (íz). Amikor a diákok megértik az érzékszervi alakokat, valószínűleg a költészettel kapcsolatos tapasztalataik lesznek mélyebbek. Ők is jobban tudnak majd viszonyulni a versekhez, mivel a figurák segítségével képesek lesznek saját emlékeik és tapasztalataik kiváltására.
Szerkezet és rím
A költészet sok típusa követi a sajátos struktúrákat és rímszekvenciákat. A shakespeare-i szonettek például 14 versszakot osztanak három versszakra és egy párosra. A rím séma az abab cdcd efef gg. A strukturált költészetet általában könnyebben megértik a hallgatók, mert könnyebben azonosítható költészetnek. A versek szerkezetére és mondókájára koncentrálás segíthet a diákoknak megérteni a költészet elemeit.
Irodalmi időszak
Az irodalmi időket az irodalom típusa jellemzi, amely abból az időszakból származott. Az irodalmi időket követő költészet bemutatása a történelem során segíthet a diákoknak megérteni, hogyan alakult a költészet az idők során. A költészet irodalmi idők alapján történő tanulmányozása megmutatja a hallgatóknak, hogy a világesemények milyen hatással voltak az irodalomra. Például a második világháború alatt a megjelent költészet nagy része a háborúval és a költők ezzel kapcsolatos érzéseivel foglalkozott.
Téma
A költészet bármiről írható, de sok verset témája jellemez. Például a vidéki élet csodáiról szóló verseket lelkipásztori verseknek nevezzük. A versek témáira összpontosítva azok érzelmi vonatkozásaira is koncentrálunk. A versek tantárgyaik alapján történő bemutatása segíthet a diákoknak abban, hogy érzelmi szinten kapcsolódjanak hozzájuk. Olyan költőkkel is azonosulhatnak, akik bizonyos témákról írnak, ami segít nekik jobban élvezni a költészetet.
Költő
A költő megértése segíthet a diákoknak megérteni költészetét. A költőket gyakran érdekeik és élettapasztalataik inspirálják a versíráshoz. A költészet különböző költőkön keresztül történő megismerése megmutatja a diákoknak, hogy a versek személyesek lehetnek mind a szerző, mind az olvasó számára. A költő munkájának egész életen át történő tanulmányozása megmutathatja a hallgatóknak, hogy a művész munkája hogyan változik az életében bekövetkezett változások alapján.