A kapitalizmus 5 jellemzője

Szerző: Ellen Moore
A Teremtés Dátuma: 14 Január 2021
Frissítés Dátuma: 21 November 2024
Anonim
Capitalism and Socialism: Crash Course World History #33
Videó: Capitalism and Socialism: Crash Course World History #33

Tartalom

A kapitalizmus olyan gazdasági rendszer, amelyben az emberek vagy a vállalatok saját javukra szereznek és osztanak el erőforrásokat vagy javakat. Amikor a politikai entitások erőforrások, piacok, áruk eladásával vagy árszabályozás kialakításával próbálják irányítani a gazdasági rendszert, a kapitalizmus jellemzői megváltoznak. A "szabadpiaci kapitalizmus" ennek a rendszernek az ideális formája; a befektetéseket és a kockázatokat összehasonlítják a versennyel, és ezek az emberek vagy a vállalatok egyedüli döntései.

Jogok és szabadságok

A kapitalizmusnak több jellemzője van, és az első a személyes szabadság kategóriájába csoportosítható. Az alapvető egyéni jogok és szabadságok a kapitalizmus alapja. Az embereknek tulajdonjogokkal kell rendelkezniük, hogy törvényesen ellenőrizzék az olyan erőforrásokat, mint a föld, az ásványi anyagok, a növények és a pénznem; függetlenül attól, hogy ezeket az ingatlanokat öröklik-e, cserélik-e, vásárolják-e vagy nyerik-e. Ezenkívül az embereknek jogukban kell állniuk a vállalkozás alapításához és a gazdasági igényeik meghozatalához, személyes igényeik és vágyaik alapján.


Versenypiaci

A kapitalizmushoz versenyképes piacra van szükség, sok eladó kínál hasonló árukat és szolgáltatásokat a potenciális vásárlók számára. A verseny önszabályozó ár mind a vevők, mind az eladók számára, ami arra készteti a vállalatokat, hogy jobb termékeket fejlesszenek ki a fogyasztó ízlésének megfelelően. A kapitalizmus nem diszkriminatív. Vannak, akik faj, vallás vagy társadalmi helyzet miatt elkerülhetik a kereskedelmet, de a nagy piac csak a szolgáltatás vagy az áruk minősége, az ára alapján ítél. A versenypiac lehetővé teszi bárki számára pénzügyi helyzetének növelését, ha az megfelel más emberek igényeinek.

Innovatív változások

Joseph A. Schumpeter szociológus és közgazdász a kapitalizmust "evolúciós személyiséggel" jellemzi, amely soha nem marad ugyanaz. 1942-ben megjelent "Kapitalizmus, szocializmus és demokrácia" című könyvében az innovatív ipari változásokat a "kreatív rombolás" folyamataként írja le, ahol a technológiai fejlődés forradalmasítja az ipart. A kapitalizmus állandó változásban van, mivel az újítóknak lehetőségük van irányítani a piacot, miközben a "status quo" -ot fenntartó termékeket, vállalatokat és még monopóliumokat is veszélyeztetik, például veszteségek, csődök és kihalások.


Korlátozott kormány

A Georgia Perimeter College (Georgia Perimeter College) megjegyzi, hogy a tőkés gazdasági rendszer versenyképességét olyan rendszerként könyvelik el, amely jól kihasználja az erőforrásokat, kevés szükség van kormányzati beavatkozásra. A szövetségi kormány azonban még az Egyesült Államokban is szabályokat szabott ki a különféle iparágakra, megzavarva a valóban szabad piac előnyeit. Adam Smith 1776-ban megjelent "Nemzetek gazdagsága" című könyvében megemlít egy "láthatatlan kezet", amely minden más gazdasági beavatkozásnál jobban szolgálja a piacot és a társadalmat. Amikor az emberek úgy döntenek, hogy saját érdekeiket és "erkölcsi érzéseiket" szolgálják, a színvonal emelkedik, társadalmi javításokkal és gazdasági normákkal. A "láthatatlan kéz" elmélet 2011-es problémákhoz kapcsolódik, például a helyi vásárlás iránti vágyhoz és az energiatakarékos vagy újrahasznosított anyagokból készült termékek kiválasztásához.

Önszabályozó piacok

Smith ezután megvitatja, hogy a személyes érdekek valószínűleg a legbefolyásosabb jellemzők az általa "merkantil vagy kereskedelmi rendszernek" nevezett tényezőkben. Az önérdek olyan pozitív motivátor, amely befolyásolja a kapitalizmus számos egyéb jellemzőjét, például az önszabályozó ingatlan- és munkaerőpiacot. A személyes érdeklődés motiválja az embereket ingatlanvásárlásra, -fenntartásra és -javításra. Az emberek választhatnak, dolgoznak-e vagy sem, személyes érdeklődés mellett, vágyat keltve képességeik fejlesztésére a jobb eredmények érdekében. Ez arra is ösztönzi a vállalatokat, hogy jobb termékeket és szolgáltatásokat hozzanak létre, miközben úgy döntenek, hogy olyan erőforrásokat használnak, amelyek csökkentik saját költségeiket és segítenek megőrizni jó nyilvános képet.