Tartalom
- A radioaktív hulladék típusai
- A radioaktív hulladék ártalmatlanítása
- Az emberekre gyakorolt hatás
- A környezetre gyakorolt hatások
A radioaktív hulladékot az atomenergia, az ipar, a kórházak és a kutatóintézetek termelik. Lehet szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú. Általában a radioaktív hulladékot bizonyos ideig tárolják az ártalmatlanításból eredő kockázatok csökkentése érdekében. A hulladék tárolásának időpontja a keletkező radioaktív hulladék típusától függ.
A radioaktív hulladék típusai
A radioaktív hulladékok típusai három különböző kategóriába sorolhatók. A nagy aktivitású hulladékok (más néven nagy felezési idejű hulladékok) azok a maradékanyagok, amelyek radioaktivitása következtében a hőmérséklet emelkedhet, ami fontos tényező annak eldöntésekor. Ezek a hulladékok a nukleáris üzemanyagok melléktermékei. A közepes aktivitású maradékok alacsonyabb radioaktivitási szinttel rendelkeznek, mint a nagy aktivitásúak. Ebbe a kategóriába tartoznak a radioaktív szennyvíz kezeléséből hátrahagyott reaktor komponensek és iszap. Az alacsony szintű hulladék kisebb kockázatot jelent, mint más típusú radioaktív hulladék, de még mindig tartalmaz olyan radioaktív elemeket, amelyek megakadályozzák, hogy a rendszeres hulladékkal együtt ártalmatlanítsák.
A radioaktív hulladék ártalmatlanítása
A radioaktív hulladékot el kell dobni, mielőtt eldobnák; a legtöbb folyékony hulladékot szilárd anyaggá alakítják, hogy megkönnyítsék a tárolást és az ártalmatlanítást. A nagy aktivitású folyadékokat blokkokká alakítják, és acél tartályokban tárolják.A közepes aktivitású hulladékokat cementrel összekeverik, és rozsdamentes acél tartályokban tárolják, míg az alacsony aktivitású hulladékokat dobokban tárolják, és a föld alá betakarják.
Az emberekre gyakorolt hatás
A radioaktív hulladékok expozíciója rendkívül káros lehet az emberre, ha a hulladék sugárzási szintje magas és az expozíció hosszabb. A magas expozíciós szintek rákos megbetegedésekhez, vesebetegségekhez és születési hibákhoz vezethetnek a jövő generációiban. Az expozíció genetikai mutációkhoz is vezethet. Ezek a mellékhatások nem jelennek meg azonnal az expozíció után; hónapok, évek vagy akár évtizedek is megnyilvánulhatnak. A sugárzás közvetlen hatásai közé tartozik az égés, a hányinger, a hajhullás és a csökkent szervi funkció.
A környezetre gyakorolt hatások
Az uránbányászati folyamat és a plutónium előállítása, mind a nukleáris energia termelésének alapvető elemei, elegendő mennyiségű radioaktív anyagot hoznak létre ahhoz, hogy nagy területet szennyezhessenek körülöttük. Nagy mennyiségű radioaktív hulladék tárolásakor vízzel kell hűteni; ez a víz visszatér a tengerbe, szennyezi és károsítja a tengeri életet. Fennáll annak a veszélye is, hogy a radioaktív hulladékot tartalmazó eltemetett tartályok szivárognak, károsítják az ökoszisztémát és a térségben élő embereket.