Tartalom
A sporttól függetlenül a csapat kapitányának nevezett játékos nemcsak tiszteletbeli pozíciót, hanem jelentős felelősséget is kap. A játékosnak számos formális és informális feladata van a játék során és után is. Számos sportágban a kapitány a feladatait egy vagy több helyettes kapitánygal osztja fel.
Általában a kapitány az első játékos, aki felemeli a trófeát (Martin Poole / Photodisc / Getty Images)
szertartásos
Bár az ünnepi feladatoknak kevés hatása van a játékra, a csapat kapitánya gyakran felelős a játék előtti szertartásokért. A futballban az egyes csapatok kapitányai a középpályán találkoznak a mérkőzés bíráival. Jégkorongban az egyes csapatok kapitányai gyakran találkoznak a jégközpontban egy ünnepélyes összeomlásra, amelyben a házigazda "nyer" az arcot, és a két kapitány fotókat készít a tiszt, aki kiadta a lemezt.
vezet
Míg néhány csapat kapitányt a műszaki bizottság választ, és másokat a játékosok maguk választanak, a futballcsapat kapitányának tipikus felelőssége, hogy a csoportvezető legyen. Bár a kapitány feladata, hogy ne zavarja az edző utasításait, nyilvánosan támogassa őt, és vezető szerepet tölthessen be az öltözőben, a padon és még a játéktéren is. Egyes kapitányok tüzes személyiséggel látják el a szerepet, míg mások nyugodtak és példát mutatnak.
közbenjárókat
Az olyan sportokban, mint a jégkorong és a futball, a kapitány vagy a helyettes kapitány felelőssége, hogy megvitassa a játék helyzeteit a bírákkal. Ha egy nem kapitánynak panasza van a játékvezető döntésével kapcsolatban, akkor a játékosnak sok esélye van abban, hogy sikerüljön az ügyben. A kapitány feladata, hogy beszéljen a játékvezetővel, hogy további pontosításokat szerezzen egy adott döntésről. A kapitány ezt az információt továbbíthatja az edzőnek.
ösztönző
Különösen a sport fiatalos szintjén a csapat kapitányának gyakran feladata, hogy ösztönözze a rosszul játszó játékosokat. Szakmai szinten a kapitány bátorító szót kínálhat egy olyan játékosnak, aki hibázott, de ezen a szinten a legtöbb játékosnak elég motiváltnak kell lennie ahhoz, hogy ne kelljen bátorító szó. Az iskolai kosárlabda esetében például egy edző kérheti a kapitánytól, hogy szolidaritást kapjon egy olyan csapatjátékossal, aki nem olyan ügyes, mint csapattársai.