Tartalom
Nem poláris jellege miatt köztudottan nehéz a kén oldása; még a víz, az "univerzális oldószer" sem képes feloldani a ként. Bár néhány nem poláros oldószer, például a toluol, részben fel tudja oldani, oldásában a leghatékonyabb vegyi anyag a szén-diszulfid. Bár a tényleges oldódási folyamat egyszerű, ez az anyag tűzveszélyessége és kémiai toxicitása miatt rendkívüli kockázatot jelent, és használatát rendkívül körültekintően kell végrehajtani.
1. lépés
Győződjön meg arról, hogy laboratóriumi területe teljesen lángtól és szélsőséges hőforrásoktól mentes. Kapcsolja ki az összes elektromos lemezt vagy égőt, és ellenőrizze a szabadon álló forró felületeket (például a gőzcsöveket); ha a felületek jelentős ideig nem fűthetők, akkor egy másik laboratóriumi helyet kell választania a munkavégzéshez.
2. lépés
Tegyen fel egy kötényt, hogy megvédje magát a tüsszentéstől, kesztyűtől és védőszemüvegtől. Helyezzen egy boroszilikátos főzőpoharat a páraelszívó alá és kapcsolja be, majd helyezze a kénmintát a főzőpohárba.
3. lépés
Lassan és óvatosan öntse a szén-diszulfidot a főzőpohárba, amíg a minta teljesen bele nem merül. Hagyja a mintát meríteni, amíg az oldódási reakció lassú vagy le nem áll; ha további oldódásra van szükség, akkor cserélje ki a szén-diszulfidot egy újra.
4. lépés
A szén-diszulfidot mint veszélyes anyagot a Nemzeti Egészségügyi Felügyeleti Ügynökség (ANVISA) szállításra és ártalmatlanításra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban ártalmatlanítsa. Az újrafelhasználás előtt alaposan mosson meg minden ruházatot és védőfelszerelést. A befejezés után alaposan mossa meg a kezét, az alkarját és az arcát.