Tartalom
A kortikális diszplázia olyan agyi rendellenesség, amely az agykéregben található idegsejtek rendellenes fejlődéséből ered. A neuronális rendellenességek számos neurológiai tünetet generálnak, amelyek az élet elején megjelennek. Ez a gyermekkori epilepszia fő oka. A kortikális diszplázia által okozott rohamok diagnosztizálása és kezelése nehézkes volt, mivel az agynak a betegség által érintett részei minden egyes betegnél eltérőek.
Meghatározás
A kortikális diszplázia akkor fordul elő, amikor egyes agysejtek, az úgynevezett neuronok fejlődése az embrióban vagy a magzatban nem éri el az agy szürkeállományát, amelyre genetikailag szánják őket. Ennek eredményeként a kérgi területek kevésbé idegcsatlakozásokká válnak, mint amelyek megfelelőek a megfelelő működéshez. Az érintett kérgi területek lehetnek kicsiek és jól körülhatárolhatók, vagy magukban foglalhatnak egy egész agyféltekét.
Okoz
Míg a kérgi diszplázia pontos okait nem sikerült azonosítani, számos kutatás azt jelzi, hogy az állapotnak erős genetikai összetevője lehet. Számos olyan gyermeknél, akiknél a kortikális diszplázia miatt epilepszia alakul ki, a családban korábban epilepsziás problémák merültek fel, ráadásul azok, akiknek más családtagjaik epilepsziában szenvednek, általában fiatalabb korban szenvednek rohamokat.
Tünetek
A csecsemők vagy kisgyermekek rohama a kortikális dysplasia leggyakoribb tünete. A kortikális diszplázia miatti epilepszia az érintett gyermek életének nagyon korai szakaszában jelentkezik, mivel a kéreg rendellenességei a méhben jelentkeznek, és születéskor vannak jelen. Az egyéb neurológiai tünetek az érintett agyrészektől függően változnak, bár más gyakori tünetek közé tartozik a mentális retardáció, a hiperaktivitás, az agresszív viselkedés, az átlagosnál nagyobb fej és a kóros mély reflexek.
Diagnózis
A kortikális dysplasia nehezen diagnosztizálható állapot, mivel az érintett agyrészek minden egyes betegben eltérőek. Neurológiai vizsgálatokat, például pozitronemissziós tomográfiát (PET vizsgálat), számítógépes tomográfiát és mágneses rezonancia képalkotást végeznek, hogy megpróbálják kimutatni az agykéreg rendellenes részeit. Az elektroencefalogramot, amely a fejbőrön található elektródákat használja az agy aktivitásának monitorozására és rögzítésére, szintén használják annak a sérülésnek a helyére, amelyből a rohamok származnak.
Kezelés
A kortikális dysplasia kezelése az állapotból eredő görcsrohamok kezelésére és kontrollálására összpontosul, az alkalmazott módszerek az egyes betegeknél eltérőek. A görcsoldók egyesek számára sikeresek, míg mások súlyos és ellenőrizhetetlen rohamokat okozhatnak, míg az agy rendellenes részének eltávolítására irányuló műtét lehet a leghatékonyabb megoldás.