Tartalom
Az ókori Egyiptom és Mezopotámia az emberi történelem két legnagyobb civilizációja volt. Mindkettő óriási tudományos és kulturális előrelépést tett, amelyek örökre befolyásolják életmódunkat. Bár sok szempontból különbözik egymástól, az ókori Egyiptom és Mezopotámia számos fontos hasonlóságot fenntart. E két civilizáció összehasonlításának megértése kiemeli legalapvetőbb társadalmi, politikai és kulturális rendszereink eredetét.
Időtartam
Az ókori Egyiptom és Mezopotámia egyidejűleg alakult ki, ie 5000 és 6000 között. Ez különösen fontos időszak volt az emberiség számára. Ezen a ponton a legtöbb ember nomád pásztor volt, akik a háziasított állatok előnyeivel élve költöztek helyről, a mezőgazdaságra nem.
Földrajz
Az ókori Egyiptom és Mezopotámia alapvető hasonlóságot mutat földrajzukban, az édesvíz fő forrásaihoz való hozzáférésben. Egyiptom számára ez a Nílus, Mezopotámia, a Tigris és az Eufrátesz volt. Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz között, a "Termékeny Félhold" néven ismert terület között alakult ki. Egyiptomot északon és délen fejlesztették ki, átfogva a Nílus partját. Mindkét terület hatalmas folyamokhoz jutott a fő folyókon keresztül. Egyiptomban volt a Földközi-tenger és Mezopotámia, a Perzsa-öböl. A stabilitás szempontjából a földrajz is szerepet játszott. Egyiptom egyik oldalán tenger, a másik oldalán áthatolhatatlan sivatag határos. Ez nagyon megnehezítette Egyiptom megszállását és meghódítását. Mezopotámia sokkal sérülékenyebb volt, támadásra nyitott a legtöbb oldalon.
Mezőgazdaság
Egyiptom és Mezopotámia úttörő szerepet játszott a mezőgazdaság alkalmazásában, ami az emberiség történelmének talán legjelentősebb életmódbeli változása. A mezőgazdaság lehetővé tette a nomád törzsek számára, hogy egy helyre telepedjenek. Mindkét civilizáció folyói a termékeny növények számára szükséges vizet szolgáltatták. Egyiptomnak volt szerencséje, hogy van egy folyója, amely szisztematikusan elárasztja a környező partokat, és rendkívül gazdaggá teszi a talajt. Mezopotámia nem volt ilyen szerencsés, és mezőgazdasági földjeinek öntözésére kellett törekednie.
Szabály
Bár Mezopotámia a városállamok kombinációjaként indult, mindkét civilizáció egyfajta monarchiába került. Egyiptomnak volt egy fáraója, amely apáról fiúra szállt, és tartós dinasztiákat hozott létre. Mezopotámiának királya volt, de ahelyett, hogy a család örökségét művelte volna, a királyt a térség rossz védelmi helyzete miatt az inváziós erők általában leváltották. Mindkét rendszer szigorú társadalmi osztályok létrehozásához vezetett, amelyek általában papok, kereskedők, földművesek és fizikai munkások egy osztályába tartoztak.
Vallás
Mindkét civilizáció rendkívül fontos politeista vallásokat épített be. Az istenek és az uralkodók közötti különbségtétel gyakran nagyon csekély volt. Gyakran hoztak áldozatokat, különösen a természeti katasztrófák fényében. Bár isteneik különböznek, sok meggyőződésük hasonló volt, ideértve a halál utáni életre vonatkozó nézeteket is.
Írás
Mezopotámia és Egyiptom fejlett írási rendszereket fejlesztett ki, amelyek egyszerű piktogramként indultak, és fejlett betűkké váltak. A mezopotámiai írás alakú karakterekként kezdődött, az ékírásos írás néven ismert rendszerként. Egyiptom eredetileg hieroglifákat használt.