Tartalom
Világos különbség van a "biológiailag lebomló" és a "nem biológiailag lebontható" kifejezések között. Helyes ártalmatlanítás esetén az előbbi természetes és előnyös a környezet számára. Ezzel szemben ez utóbbi nem hoz hasznot, és csak növeli a bolygó amúgy is katasztrofális kárt. A fogyasztók számára a különbség megértése segíthet az embereknek megalapozott döntésekben a megvásárolt anyagokkal kapcsolatban.
Biológiailag lebontható
A biológiailag lebomló kifejezés olyan anyagokra vonatkozik, amelyek a környezetben természetesen lebomlanak. Baktériumok és gombák segítségével is lebomlanak. A Nemzetközösség tudományos és ipari kutatási szervezete (CSIRO) kifejti, hogy ezek a termékek megújuló anyagokból készülnek. Mint minden megújuló, ezeket az erőforrásokat is ki lehet cserélni, így folyamatosan újra felhasználhatók. A biológiailag lebomló termékeket természetes összetevőkből, például növényekből és állatokból állítják elő. A papír a biológiailag lebomló és megújuló anyagok fő példája, mivel fákból készül. Ha egy fát használnak, egy másik fa könnyen ültethető a helyére. Különböző növényeket és növényeket is használnak vegyszerek, például polimerek és műanyagok előállításához.
Környezeti hatások
A józan ész szerint minden természetes úton lebomló anyag kevésbé káros a környezetre, mint a végtelenségig megmaradó anyag. Bár ez jelentős előny, nem mindig ez a helyzet. A FuturEnergia rámutat, hogy bár ezek az anyagok végül lebomlanak, néhányuk hosszú időt vehet igénybe. Például a banánhéj teljes lebomlása akár három évig is eltarthat. A biológiailag lebomló műanyagok nemrégiben történt áttörés. Ráadásul a megújuló anyagokból készült műanyagok jó ötletnek hangzanak, és az is. Megfelelő hőmérséklet, mikroorganizmusok és nedvesség nélkül azonban a biológiailag lebomló műanyagok több kárt okozhatnak, mint hasznot. A hulladéklerakóban a műanyagok bomlásuk során üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, károsítva az ózonréteget. A biológiailag lebomló anyagok általában csak megfelelő kezelés esetén hasznosak.
Nem biológiailag lebontható
A nem biológiailag lebomló anyag nem bomlik le természetes úton. Ahelyett, hogy önmagukban eltűnnének, ezek az anyagok a hulladéklerakókban halmozódnak fel. Szintetikusak és teljesen mesterségesek. A szokásos műanyagokat például nem megújuló összetevőkből, például olajból vagy ásványolajból készítik. További példák lehetnek kannák, üvegpalackok és ipari hulladékok.
Környezeti hatás
Míg a biológiailag lebomló anyagok bizonyos környezeti előnyökkel járnak, a biológiailag nem lebontható termékeknek nincsenek előnyeik. Azok, amelyeket nem lehet újrahasznosítani, a végtelenségig a hulladéklerakókban maradnak, vagy különleges kezelést igényelnek, például égetést. Hatása nem korlátozódik a talajra. A koreai parti őrség elmagyarázza, hogy amikor egy nem biológiailag lebomló hulladék eléri a tengert, az az egész földkerekségen átutazik. A tengeri élet folyamatosan meghal, ha véletlenül fogyasztja ezeket a termékeket.