Tartalom
A természeti erők gyakran megváltoztatják a Föld alakját. A vulkáni kitörés során olyan anyagok, mint a forró gáz, hamu, olvadt kőzet és sziklafragmensek hevesen kiszorulnak a bolygó belsejéből a kéreg nyílásain keresztül. Minden ilyen anyag felszabadulása pozitív vagy negatív hatást gyakorolhat a környezetre.
Por és hamu
1980. május 18-án a St. Helens-hegy az Egyesült Államokban 123 évig inaktív volt. A nagy robbanás több mint 300 mérföld távolságban hallható Kanadában, Vancouverben. Ez elpusztította a hegy északi oldalát, 400 méterrel csökkentette a magasságát, és a hegyekben sziklák lavinát okozott. A por felhője 20 kilométerre terjedt el a levegőn, mivel a gáz- és hamuáramok mindent megégettek. A kitörés 25 kilométeres hosszúságot okozott a fák párhuzamosabbá tételére, a szomszédos táj porával borított, és a túlélő folyók is sárral, törött fákkal és hamuval teltek.
Láva áramlása
A Föld felszínén olvadt kőzetekkel töltött zsebek, amelyeket magma-nak neveznek. A vulkáni kitörések láva formájában szabadítják fel őket. A láva lassan áramlik át a tájra, lefedve az utakat, égve az erdőket és megsemmisítve az épületeket. Amikor azonban lehűl, új sziklákat képez és újjáépíti a föld kéregét, és új részeket hoz létre, mint Hawaii szigetei. Évtizedek vagy évszázadok után az élet visszatérhet a területre. A hamu tápanyagai elősegítik a zuzmók, mohák, virágok és fák növekedését. A növények tápanyagban gazdag talajgá válnak. A világ leggazdagabb mezőgazdasági területei a vulkánok közelében találhatók.
Vulkáni gázok
A vulkáni kitörések gázokat, például szén-dioxidot, hidrogén-fluoridot és kén-dioxidot szabadítanak fel. Ezek a gázok több eseményt is okozhatnak. Például a kén-dioxid hűtést okoz, mivel aeroszolokat képez, amelyek a napfényt tükrözik. A fluoridgázok a fluorózis kialakulását okozhatják, ami elpusztítja és megöli a csontokat. 1986 augusztusában, a Nyos-tó partján, Kamerunban, Közép-Afrikában, 1700 ember halt meg szén-dioxid-mérgezés következtében. Ez a gáz is üvegházhatású gáz, amely rögzíti a hőt és hozzájárul a globális felmelegedéshez. A vulkánok azonban évente csak mintegy 110 millió tonna szén-dioxidot termelnek.
Légköri hatások
1991 júniusában a Fülöp-szigeteken fekvő Pinatubo hegység 600 évig elaludt. Nagy mennyiségű hamu jött létre, amely napokig elzárta a napot, és zuhogó esőzést hozott, amely sárban több területet megfulladt. Az olyan kitörések, mint a Pinatubo-hegy, számos módon befolyásolhatják a Föld légkörét. Mivel a kitörés során felszabaduló füst eléri a légkört és kondenzálódik, az esőfelhők képződnek. A levegőben lévő por eloszlathatja a napfényt, így gyönyörű és baljós piros színű a naplemente és a napkelte. Ugyanez a por lehet elterjedni a bolygón, blokkolva a napfényt és a hőmérsékletet. Ha elég részecskék vannak, globális hűtés, jégkorszak és tömeges kihalás léphet fel.