Tartalom
Az algebra matematikai módszer a szabályok, tulajdonságok és demonstrációk használatára annak érdekében, hogy megértsük és leírjuk, hogy a különböző dolgok hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Ez általában egyenletekből áll, amelyek számokból és változókból állnak. A bezárás algebrai tulajdonsága segít a matematikusoknak, hogy megjósolják a számok bizonyos csoportjaival foglalkozó egyenletek eredményét.
A záró tulajdonság meghatározása
A zárás algebrai tulajdonsága a szorzási és felosztási műveletekre vonatkozó egyenletekre vonatkozik.Ez a tulajdonság azt mutatja, hogy egy valós valós számmal hozzáadott vagy szorzott valós szám egy másik valós számot eredményez. Egy képzeletbeli szám nem jelenik meg olyan kiegészítési vagy szorzási műveletben, amely nem tartalmaz képzeletbeli számot. A záró tulajdonság a zárt készleteket is magában foglalja, ahol a készleten belüli két számjegy egy másik számot eredményez, amely megfelel az azonos készlethez tartozó követelményeknek.
Valódi és képzeletbeli számok
A záró tulajdonság az összes valós számot tartalmazza. Valódi szám található a számok sorrendjében. Egy, kettő, három, négy vagy bármely más egész szám, ami egy valós szám. A töredékek és a tizedes számok is valós számok, valamint az irracionális számok, mint a pi és a négyzetgyök értékei. A valós számok lehetnek negatívak, pozitívak vagy nullaak. A záró tulajdonságokból kizárt képzeletbeli számok közé tartozik a végtelen és a negatív szám négyzetgyökere. Ezek a számok soha nem lesznek a valós számok hozzáadásának vagy megszorításának eredménye.
Páros számok hozzáadása
A záró tulajdonságot páros számok hozzáadásával is demonstrálhatjuk. A páros számhoz hozzáadott páros szám páros számot eredményez. Ez azt jelenti, hogy a páros számok halmaza a művelet befejezéséhez zárva van. Egy páratlan szám soha nem tartozik ehhez a készlethez a hozzáadással. Másrészről, a páros számkészlet nincs lezárva osztott műveletben. Bár a páros számok közötti sok művelet páros számokat eredményez, a 100 egyenleteket osztva négy eredményt a 25-ös számban, ami páratlan. Mivel páratlan szám léphet be a készletbe, nincs zárva.
Bináris táblák
A bináris táblák egy másik példa a zárt halmazokra. Egy adott bináris táblázat számai vízszintesen és függőlegesen szerepelnek az asztalon kívül. A táblázatban felsorolt számok a külső számokra korlátozódnak. Ha a táblázat számai kívülről egy, kettő, három és négy, akkor belsejében azonosnak kell lennie. A táblázatban nem lehet más számot használni. Ennek megfelelően a táblázatot egy zárt számsor alkotja az említett művelet során.