Tartalom
- Oszcilloszkóp részei
- A mintavételi arány
- memória
- Csatlakozási lehetőségek
- Az analóg oszcilloszkóp előnyei
Az oszcilloszkóp olyan eszköz, amelyet a feszültség tesztelésére használnak egy vagy több elektronikus jel idejének függvényében. Oszcilloszkóp segítségével egy képzett hangmérnök diagnosztizálhatja a hangberendezéssel kapcsolatos problémákat. Az oszcilloszkóp két alapvető típusa digitális és analóg. Minden oszcilloszkóp típusnak megvannak az erősségei és gyengeségei.
Oszcilloszkóp részei
Az oszcilloszkóp előlapján három szakasz található: képernyő, időalap és csatornák.Minden eszköz rendelkezik olyan képernyővel, amely lehet katódsugárcső (mint a régebbi tévéknél) vagy folyadékkristályos kijelző (LCD, mint néhány újabb síkképernyős tévé). Az időbázis segítségével szabályozhatja a hullámforma időpozícióját a jel különböző részeinek megtekintéséhez. A vezérlőcsatornát a különböző bemeneti jelek elemzésére használják.
A mintavételi arány
A mintavételi frekvencia határozza meg a maximális felbontást, amelynél a hullámformák megtekinthetők. A magasabb mintavételi arány azt jelenti, hogy közelebbről, pontosabban láthatja a jelet, és finomabb beállításokat végezhet. A digitális oszcilloszkópok sokkal nagyobb mintavételi sebességre képesek, mint az analóg modellek.
memória
Az oszcilloszkóp memóriája határozza meg, hogy mekkora hullámformát tud rögzíteni az eszközön. A nagyobb memória azt jelenti, hogy egyszerre hosszabb vagy több jelet elemezhet. A digitális modellek ebből a szempontból nyernek, mivel nagyobb memória kapacitással rendelkeznek, mint analóg rokonaik.
Csatlakozási lehetőségek
A digitális oszcilloszkópok egyik legnagyobb előnye, hogy általában nagy sebességű USB 2.0 porttal vannak felszerelve. Ez azt jelenti, hogy az eszköz csatlakoztatható egy számítógéphez, amellyel elemzésre mentheti a hullámformákat. Ezenkívül számítógépes szoftverével jobban elemezheti a mentett hullámalakokat.
Az analóg oszcilloszkóp előnyei
Az analóg oszcilloszkóp képernyője a legalkalmasabb a jelek valós idejű elemzésére, mivel a kijelző fókuszát és intenzitását a tisztább képernyőnézet érdekében állíthatja be. A digitális modellek viszont jobbak a hullámformák tárolásához, hogy később elemezhessék őket, nagyobb memóriakapacitásuk miatt. Az analóg modellek tartalmaznak egy "intenzitás besorolás" nevű funkciót is, amely automatikusan kiemeli a jel anomáliáit, megkönnyítve ezzel a problémák felismerését.