Tartalom
A félgömb szó, amely a görög félgömbből származik, fél bolygóra utalhat, például a Földre. A Föld felosztható északi és déli féltekére vagy nyugati és keleti féltekére. Az első esetben sok különbség látható közöttük, beleértve az évszakok változását és a kontinensek elhelyezkedését.
Földrajzi különbségek
Az északi félteke a bolygó azon része, amely Ecuador északi részén található, míg a déli félteke a déli részén található. Néhány kontinens a két féltekén helyezkedik el, de egész Európa és Észak-Amerika az északi féltekén található, ahol Ázsia is majdnem egésze található, Afrika nagy része (Afrika szarva felett) és Dél-Amerika körülbelül 10% -a. Délre (az Amazonas folyó torkolata fölötti rész). A déli félteke magában foglalja az Antarktiszot, Ázsia déli részét, Afrika megközelítőleg egyharmadát, egész Ausztráliát és Dél-Amerika mintegy 90% -át (az Amazon folyó torkolata alatt). Az északi sark természetesen az északi féltekén van, míg a déli sark, mint a neve már mondhatja, a déli.
Évszakok különbségei
A nyár és a tél különbözik a két féltekén, így különböző hőmérsékletek alakulnak ki egyszerre. Az északi féltekén a nyár a nyári napfordulóval kezdődik (általában június 21-én) és az őszi napéjegyenlőséggel ér véget (legtöbbször szeptember 21-én). A tél viszont a téli napfordulón kezdődik (december 22-én), és a tavaszi napéjegyenlőségig (március 20-ig) tart. A déli féltekén a nyár általában december 22-től március 20-ig tart, míg a tél június 21-én kezdődik és szeptember 21-én ér véget.
Népesség és szennyezés
A világ népességének körülbelül 90% -a az északi féltekén él, míg a többi 10% a déli oldalon. A bolygó földtömegének nagy része az északi féltekén is megtalálható. A két féltekén a szennyezés szintje eltér, mivel a déli féltekén kisebb a lakosság száma, és sokkal kevésbé iparosodott. Emiatt nagyobb az északi féltekén.
Mozgások
A Coriolis-effektus eredményeként, amely a Föld forgása alapján mozgó tárgyak elterelése, a hurrikánok és a trópusi viharok a déli féltekén az óramutató járásával megegyező irányban, északon pedig az óramutató járásával ellentétes irányban forognak. A nap folyamán az északi féltekén a Nap a déli helyzetben emelkedik a maximális pontjáig, mert az Egyenlítő (déli) felé tart. A déli féltekén éppen az ellenkezője igaz: a nap észak felé haladva maximumra emelkedik.