Tartalom
Egyszerűen fogalmazva: a motoros és a kognitív fejlődés közötti fő különbség az, hogy míg a motoros fejlődés a test fejlődésére, fizikai jellemzőire és képességeire utal; a kognitív fejlődés az elme fejlődésére utal. Ezek azonban átfedik egymást; mert az emberi elme és test együtt fejlődik.
Fizikai változások
A mozgásfejlődés akkor következik be, amikor a fizikai változások az ember fejlődése során bekövetkeznek. Ezek a fizikai változások magukban foglalják a súlygyarapodást és az általános növekedést, valamint az érzékszervi észlelések fejlődésének előrehaladását oly módon, hogy a gyerekek jobban tudatában legyenek fizikai terüknek és lakott helyüknek. A motoros fejlődés ezen fizikai fejlődéssel együtt halad előre.
Változások a motor fejlődésében
Gyermekként reflexeink az emberek elsődleges motoros képességének ábrázolását jelentik. A fejlődésed előrehaladtával azonban egyre fejlettebb motoros készségekre teszünk szert, beleértve a végtagok, a fej és a törzs kényelmes irányítását. Olyan egyszerű dolog, mint a fejemelés, fontos lépés lehet a motor fejlődésében. Hasonlóképpen, miközben fizikai fejlődésünk folytatódik, a motoros készségek bonyolultabbá és fejlettebbé válnak. Például a gyerekek megtanulják a kisebb izmokat használni a finomabb motorikus képességek érdekében.
Fejlődéslélektan
A fejlődéslélektanban a szakértők azt vizsgálják, hogy a gyerekek miért gondolkodnak másként, mint a felnőttek. Más szóval, miért különbözik a gyermek egy adott kérdésre adott válasza a felnőttétől? Megállapították, hogy a gyermek elméje lényegében különbözik a felnőtt elméjétől. Míg a motoros és a fizikai fejlemények relevánsak abban, hogy miért különbözik a gyermek elméje, a legtöbb szakértő inkább az agy kognitív fejlődésére összpontosít.
Piaget négy szakasza
Jean Piaget a 20. század svájci gondolkodója volt, aki kifejlesztett egy elméletet a gyermek fejlődéséről, amelyben a kognitív növekedés a fejlődés központi eleme. Talán biológiai háttere és a természet tanulmányozása miatt Piaget úgy vélte, hogy az emberek, mint más lények, alkalmazkodnak a környezetükhöz. Ezt az alkalmazkodást a kognitív fejlődés kifejezőjeként értette meg. Elmélete a kognitív fejlődés négy szakaszából áll: (1) 0-tól 2 éves korig az emberek megtanulják, hogy kontrollálni tudják fizikai környezetüket; (2) 2-7 éves korig az emberek fejlettebb és kifinomultabb gondolkodási mintákat fejlesztenek ki, és képesek megoldani fogalmi problémákat; (3) 7 és 11 éves kor között az emberek gondolkodni kezdenek a fizikai problémák megoldásán; és (4) 11 és 15 éves kor között az emberek gondolkodni kezdenek és gondolkodnak a logikai problémák megoldásain.