Tartalom
A keynesi elmélet hangsúlyozza az összesített kereslet fontosságát a gazdaságban, és néha „keresleti gazdaságnak” is nevezik. Az 1930-as években, amikor a nagy gazdasági világválság sok országot sújtott és csökkentette a gazdasági aktivitást, John Maynard Keynes angol közgazdász javasolta, hogy a kormány növelje a kiadásokat a teljes kereslet megerősítése, a termelés növelése és a gazdaság stabilizálása érdekében. Ez a megközelítés segítette az Egyesült Államokat és más országokat a depresszió leküzdésében, de nem hiánytalan a hibája.
Infláció
Az infláció jelenti a legnagyobb hátrányt a keresleti gazdaságban, amelynek perspektívája szerint a piac saját eszközeivel nem garantálja a kellő keresletet, ami azt jelenti, hogy a társadalom nem használja ki teljes termelési kapacitását. A keresleti megoldás - vagy Keynes - az, hogy a kormány fiskális politikával garantálja ezt az igényt és a foglalkoztatást. A keynesi megközelítéssel ellentétben sok konzervatív közgazdász azzal érvel, hogy a megnövekedett kormányzati kiadások túlzottan ösztönzik a gazdaságot, emelve az árakat a fogyasztók és a vállalkozások számára. Ez arra kényszeríti a központi bankokat, hogy emeljék a kamatlábakat, ami megnehezíti a fogyasztók számára a hitelfelvételt nagyobb vásárlásokhoz és a vállalatok számára a hitelt. Ezt „kiszorítási hatásnak” nevezik, amikor az állami kiadások akadályozzák a magánbefektetéseket, és emelik a kamatlábakat.
Költségvetési hiányok
A recesszió vagy a gazdasági lassulás során a termelés a csökkent aktivitás következtében csökken. A csökkenő összesített kereslet ellensúlyozására szánt magasabb állami kiadásokat gyakran kölcsönök finanszírozzák, ami az államadósság növelésével növeli az államháztartási hiányt. Növekedésével az államháztartás egyre nagyobb részét az adósság kamatának fizetésére kell elkülöníteni, kevesebb forrást hagyva eredményesebb kormányzati intézkedésekre, például az oktatás és az infrastruktúra területén.
Politikai lemaradás
A keresletgazdaság megköveteli a kormányzati fellépést a stabil összesített kereslet biztosítása érdekében. Mivel a túlzott kereslet az infláció növekedését okozza, az elégtelen kereslet pedig a munkanélküliséget növeli, a keresleti gazdaság rendszeres kormányzati intézkedéseket igényel, például az egészséges gazdaság kiadásainak csökkentését és a válság idején történő növelését. A probléma a kormányzati fellépés szükségességének azonosítása és a megfelelő szakpolitikai intézkedések végrehajtása közötti szakadék. Gyakran a döntéshozatali folyamat felelős az intézkedések elfogadásának és alkalmazásának késedelméért. Ezenkívül további szakadék van maga a politika és az abból fakadó hatások között, és sok hónapon át szokott eltelni a gazdaságpolitika változása és annak eredményei között.