Tartalom
- A kvalitatív kutatás tendenciái
- A kvalitatív kutatási adatok szubjektívek
- A kvantitatív kutatásból hiányzik az érzékelés
- Csak ismert problémákat mérnek kvantitatív kutatások
A kvalitatív kutatás olyan megfigyelési módszerek alkalmazását foglalja magában, amelyek gyakran szubjektív válaszokat eredményeznek, például interjúk és fókuszcsoportok. A kvantitatív kutatás strukturált hipotézis, és az eredményeket numerikusan méri. Bár minden egyes kutatási típusnak megvannak a maga hátrányai, egyes kutatók úgy találják, hogy a kvantitatív kutatás megbízhatóbb, míg mások szerint mindkét módszert alkalmazni kell a pontos eredmények eléréséhez.
A kvalitatív kutatás tendenciái
A kvalitatív kutatás egyik fő hátránya, hogy gyakran tartalmaz tendenciákat a kutató és az interjúalany részéről. Mivel a kutató az, aki fókuszcsoportokban tervezi a felméréseket, kérdőíveket és kérdéseket, képes kezelni azokat a kérdéseket, amelyek egy bizonyos típusú választ váltanak ki. A kutató öntudatlanul kivetítheti a kérdéseket úgy, hogy a válaszok végül alátámasztják szándékolt következtetését. Ezenkívül a vizsgálatra kiválasztott résztvevők nem biztos, hogy megbízhatóak, vagy nem reprezentálják kellőképpen az általános populációt, vagy közvetlen kapcsolatban állhatnak a kutatóval.
A kvalitatív kutatási adatok szubjektívek
A kvalitatív kutatás másik hátránya, hogy a válaszok gyakran szubjektívek és nyitottak az értelmezésre. Egy kutató nehezen tudja elérni, hogy az interjúalanyok elég jól érezzék magukat ahhoz, hogy teljes mértékben elárulják valódi véleményüket és érzéseiket. A válaszadók úgy válaszolhatnak, hogy szerintük tetszeni fognak a kutatónak, vagy betartják a társadalmilag elfogadható normákat. Egy kvalitatív kutatási tanulmány adatainak összegyűjtésével és értelmezésével a kutató értelmezéseket végezhet, amelyek illeszkednek a tervezett következtetéshez. Ezenkívül nehéz lehet az eredmények pontos elemzése és értelmezése.
A kvantitatív kutatásból hiányzik az érzékelés
Bár a kvantitatív kutatási módszerek egy adott paraméterkészleten belül gyűjtenek adatokat és pontos számszerű eredményeket hoznak, az adatok nem tárják fel az okát. Gyakran tükrözi a történéseket, de nincs megmagyarázva, miért történik valami. Bizonyos típusú tanulmányokban ez jelentős lyukakat eredményezhet, amelyeket csak minőségi módszerekkel lehetne kitölteni. Például egy tanulmány, amely azt mutatja, hogy az autizmus növekszik a kisgyermekeknél, tükrözi a százalékos növekedést és az új esetek számát, de nyitva hagyja, miért történik ez.
Csak ismert problémákat mérnek kvantitatív kutatások
A kvantitatív kutatás egyik hátránya, hogy megköveteli, hogy a kutató előzetes hipotézist alkosson a teszteléshez. A tesztek tényleges eredményei új problémákat vagy eldobható eredményeket hozhatnak, mivel nem felelnek meg a hipotézis paramétereinek. Ezenkívül figyelmen kívül lehet hagyni azokat a problémákat, amelyek a teszt előtt ismeretlenek voltak. A kutatók a feltételezés alapján teszik fel a hipotézist az általuk tesztelni kívánt körülményekről, ami az eredmények téves értelmezéséhez vezethet.