Tartalom
Ha egy palackot részben nagyon forró vízzel tölt meg, majd a ballonnál nyakát nyújtja, a ballon a következő néhány perc alatt kissé felfújódik. Ugyanez történik, ha egy ballont nyújt egy üres üveg fölé, majd az üveget egy tál forró vízbe teszi. A léggömböt nem a víz, hanem a víz hője fújja fel. Lehet, hogy nem tudja, de valójában saját hőlégballonját készíti.
Hőlégballonok
Mi a hő?
Amikor a palack belsejében lévő levegőt forró víz közelébe helyezik (akár vizet adva hozzá, akár egy tálba merítve), a levegő elnyeli a víz egy részét a hőből. A hő a molekulák mozgásának mértéke. Minél melegebb a hőmérséklet, annál gyorsabban mozognak a molekulák a levegőben.
Fűtés egy gáz
A szilárd anyagok körülbelül azonos méretűek maradnak, amíg szilárdak maradnak, és a folyadékok ugyanolyanok, miközben folyékonyak. A gázok azonban nem. A gáz molekulái nincsenek összekapcsolva. Hevítéskor szétszélednek, minden irányba repülnek, nagyobb sebességgel. Ha tartályban tartják őket, például egy palackban, amelynek tetején lufi van, akkor szorosabban nyomják a tartály oldalait.
Nyomás és tágulás
A levegőmolekulák mindig nyomást teremtenek. Számtalan molekula ütközik minden másodpercben, állandó erőt hozva létre. Mielőtt a léggömbben lévő levegő felmelegedett, a bent lévő molekulák akkora nyomást keltettek, mint a kinti molekulák, ami azt jelenti, hogy a léggömb egyensúlyban maradt, és nem tágult vagy húzódott össze. Hevítve azonban a belső térben lévő molekulák erősebben mozogni kezdenek. Nagyobb nyomást hoznak létre, aminek következtében a léggömb kitágul, amíg a nyomás kiegyenlítődik.