Tartalom
- Csészealj Magnólia (Magnolia soulangiana)
- Extrosa magnolia (Lagerstroemia indica L.)
- Redbud (Cercis canadensis)
A virágzó fák vonzzák a figyelmet és szépítik a tájat. Sok faj ehető gyümölcsökkel szolgál, vonzza a madarakat és más vadon élő állatokat. Egyes fajok lila, lila vagy rózsaszín virágokat teremtenek, ilyenek a magnólia, az extréma (Lagerstroemia indica) és a keleti vörösbimbó (Cercis canadensis).
Csészealj Magnólia (Magnolia soulangiana)
A magnólia csészealj mutatós csésze alakú virágokkal rendelkezik, amelyek a levelei előtt jelennek meg. Annak ellenére, hogy tele van cserjével, ez a magnólia metszéssel egyszárú fává válhat. Lassan nőnek, de a virágok korán megjelennek. Ugyanolyan nagy lombkoronával elérhetik a nyolc méter magasat. A magnólia csészealjakat többnyire park- és kerti fákként használják, mivel kis csoportokban vagy a háttérben örökké élve jól mutatnak. Különböző növények: "Alba", kívül kompakt lila szirommal; "Burgundia", amelynek korán virágzó és sötétlila virágai vannak; "Lennei", amelynek lila-lila virágai vannak; és "San Jose", bíborvirágú, illatos virágokkal.
Extrosa magnolia (Lagerstroemia indica L.)
Az egyik legjobb fa, amely lila virágokat terem, a szélsőséges. Nyáron számtalan göndör virágcsokrot termel, sötétlila színben. Tavasszal bronz árnyalatú, nyáron élénkzöld, ősszel vöröses árnyalatú. Mérete három méteres lombkoronával elérheti az öt métert. A szélsőségek inkább a teli napsütést, a nehéz talajt, jó vízelvezetést és a rendszeres öntözést részesítik előnyben. Ez a fa ellenáll a penésznek és taszító.
Redbud (Cercis canadensis)
Észak-Amerika keleti részén őshonos Redbud hat és kilenc méter közötti magasságot érhet el, és tavasszal bőséges lila virágokat, nyáron nagy szív alakú leveleket, ősszel pedig hosszú maghüvelyeket hoz. A Redbud gyönyörű példány önmagában vagy csoportosan. Cserjék határaként használható, és nagyon hatásos erdőkben és természetes tereprendezésben. Ez a fa kevés vizet igényel, és toleráns a lúgos talajokkal szemben.