Mi történik, ha egy bolygó közel van a Naphoz?

Szerző: Bobbie Johnson
A Teremtés Dátuma: 10 Április 2021
Frissítés Dátuma: 21 November 2024
Anonim
Mi történik, ha egy bolygó közel van a Naphoz? - Tudomány
Mi történik, ha egy bolygó közel van a Naphoz? - Tudomány

Tartalom

Amikor egy bolygó közel van a Naphoz, jelentős változások mennek végbe a felszínén és alatt. Még a közvetlen közelség is komolyan befolyásolja a bolygó fizikai állapotát. A Naphoz közelebb eső régió melegebb hőmérsékletet, megnövekedett víz- és éghajlati zavarokat tapasztal. Ha egy bolygó jelentősen közel kerül a Naphoz, még drasztikusabb hatásokat fog tapasztalni.

Hőmérséklet és légköri viszonyok

Amikor egy bolygó közel van a Naphoz, a hőmérséklet emelkedik, ami több légköri jelenséget is előidézhet. Minél forróbb a bolygó, annál több gőzt generál, ami a bolygó vékonyabb légkörben is nagyon kiszárad. A bolygón található gázok gyorsan kiszöknek az űrbe, csakúgy, mint a Napból származó hő. Például a Merkúr, a Naphoz legközelebb eső bolygó körülbelül hétszer erősebb napsugarakat fogad, mint a Föld. Nagyon vékony légköre miatt nappal rendkívül meleg, éjszaka pedig rendkívül alacsony.


Orbita és forgási periódusok

A nap gravitációs vonzata lelassítja egy bolygó forgását, ami hosszabb napokat eredményez. Ezzel szemben a bolygó forradalma a Nap körül gyorsabbá válik. A Merkúr esetében a napok nagyon hosszúak, de az évek nagyon rövidek. Körülbelül 58,5 Föld-napra van szükség ahhoz, hogy egy nap teljes legyen a Merkúron. A Merkúr éve azonban 88 nappal telik a Földön. Ez egybevág Kepler második törvényével, amely azt mondja, hogy "egy bolygó keringési sebessége fordítva változik a Naptól való távolságával". Mivel a nap ereje a bolygón növekszik, mert közel vannak, a bolygó gyorsulása is növekszik.

Súly

A Nap kialakulása kiszorította a könnyebb gázokat és port a Naprendszer belső részéből - írja a Kids Astronomy honlap. A nehezebb elemeket kéznél tartotta, ami azt jelenti, hogy a legközelebbi bolygók a legnehezebbek és a legsziklásabbak. A napszél hajlamos arra, hogy a gáznemű anyagokat messze kiszorítsa. Ellentétben a nagy, de gáznemű bolygókkal, mint az Urán és a Jupiter, a Naphoz közelebb eső bolygók, köztük a Merkúr, a Vénusz, a Mars és a Föld, nehezebbek és sűrűbbek. Ezenkívül a Naphoz közeli bolygó gravitációs vonzerejét is befolyásolja. A bolygó és a nap közötti távolság megváltoztatásával Newton mozgástörvényei és a gravitációs törvény azt mondják, hogy "Ha a bolygó keringése közben megváltoztatja a Naptól való távolságát, akkor a közöttük lévő gravitációs erőnek is meg kell változnia".


Láthatóság

A Nap láthatóan nagyobbnak tűnik egy közelebbi bolygó számára. Ugyanakkor, amikor egy bolygó nagyon közel van a Naphoz, a látótávolsága a Naptól legtávolabb eső űr egy adott pontjára hatással van. Például a Föld higanyának és az űr egyéb pontjainak láthatósága esetén, ahol a Földnek olyan teleszkópjai vannak, amelyek dokumentálni tudják a Merkúrt, gyűrűjének megvilágítása általában jelentős hatással van a teleszkópok képére. 1974 és 1975 között a Mariner 10 űrszonda csak a Merkúr felületének 45 százalékát tudta feltérképezni, mert túl közel volt a Naphoz, hogy biztonságosan meg lehessen ábrázolni - áll a Nine Planets weboldalán.