Tartalom
- Költség módszer a tőkemódszerrel szemben
- Költség módszer
- Részvény módszer
- A költség és a tőke módszer közötti különbségek
A befektetőnek a befektetési vállalkozásra gyakorolt hatásának mértéke az első meghatározó tényező a szokásos részvényekbe történő befektetések elszámolásához. Ez a befolyási szint azokra a társaságokra gyakorolt ellenőrzés mértékére utal, amelyek a részvényeket az e dokumentumokat kibocsátó társaság felett vásárolják.
Költség módszer a tőkemódszerrel szemben
A befektető befolyása a befektetési vállalkozásra határozza meg, hogy miként számolja el a tőkebefektetést a pénzügyi kimutatásokban. A befolyás mértékének meghatározásához használt egyik iránymutatás a befektető által tartott szavazati tőke százalékos aránya. Az egyéb mutatók közé tartozik az igazgatóságon való képviselet, a politikai döntéshozatali folyamatban való részvétel, a vállalati anyagi ügyletek, az adminisztratív személyzet cseréje vagy a műszaki függőség.
Költség módszer
A megújuló energiák adójóváhagyási kézikönyvének megfelelően a törzsrészvények kevesebb mint 20% -ának megszerzése nagyon kis befektetésnek minősül a befektető befolyásának megteremtése érdekében. Következésképpen ezt a beruházást a költségelszámolási módszer alkalmazásával számolják el. Ebben a példában a beszerzési költségeket a tőkeeszközök számlájáról terhelik. A kapott osztalékot a készpénzszámla terheli és az osztalékbevétel számlára utalja. Ezért ez a jövedelem nem befolyásolja a befektetés számviteli egyenlegét. A tőkebefektetés eladásakor nyereség vagy veszteség kerül elszámolásra a beszerzési költség és az eladási ár közötti különbözet összegében.
Részvény módszer
A "Megújuló energia fiskális hitelkézikönyv" meghatározza, hogy a közös részvények 20-50% -ának megszerzése elég nagy ahhoz, hogy a nem ellenőrző befektető jelentős befolyást gyakoroljon a társaságra. Az ilyen típusú, nem ellenőrző befektetőnek nincs helye a társaság igazgatóságában vagy vezetői pozícióiban. Így a befektetést a tőkemódszerrel számolják el. Ebben a példában az állomány értékét periodikusan kiigazítják, hogy figyelembe vegyék mind az osztalékot, mind a vállalat nyereségét vagy veszteségeit. Így a beszerzési költségeket a "Tőkebefektetések" eszközszámlára terhelik. Az osztalékot viszont a Capital Investments számlára jóváírják, mivel azokat az eredeti befektetés részleges megtérülésének tekintik. Ennek eredményeként az osztalékok belépése befolyásolja a befektetési mérleget. Végül a befektetőhöz tartozó vállalat nettó árbevételének részét a befektetések számláinak bevétele terheli.
A költség és a tőke módszer közötti különbségek
A tőkemódszerrel ellentétben a költségelszámolás olyan befektetésekre vonatkozik, amelyekben a befektető nem gyakorol befolyást vagy befolyást a vállalat működésére. A tőkemódszer szerint a kezdeti befektetés költségként kerül kimutatásra, és annak értéke növekszik vagy időszakosan csökken a társaság osztalékainak és nyereségeinek vagy veszteségeinek elszámolásával. Ezzel szemben a költségelszámolási módszer a kezdeti befektetést a befektetési számla adósságaként és a bevételszámlán elhelyezett osztalékként számolja el. A tőkemódszerrel ellentétben a költségelszámolás szerinti elosztások nem befolyásolják a befektetési mérleget.