Tartalom
A folyamatos és diszkrét adatok a tudományos kutatásban széles körben alkalmazott információk reprezentációi. Bár bármilyen típusú adat felhasználása általában a továbbítandó információ jellegétől függ, van néhány olyan eset, amikor a folyamatos adatokat különálló adatokra lehet bontani. Egyszerűen fogalmazva, a folyamatos adat az információ ábrázolása, amelynek értéke van a teljes tartományban, míg a diszkrétnek csak bizonyos pontokban van értéke. Széles körben használt példa a digitális és analóg adatforrások közötti különbség.
Adatforrás
Sok esetben az adatforrás határozza meg, hogy az információt folyamatos vagy diszkrét módon jelenítsék meg. Például a digitális információkat, például a lemezen tárolt fájlokat, 1-es és 0-as sorozatok képviselik. Ennek az információnak nincs értéke a pontok között, ezért ezeket diszkrét adattípussal kell ábrázolni. A folyamatos adatoknak, például az oszcilloszkóp által generált szinuszhullámnak a tartomány minden pontján van érték, attól függően, hogy a vizsgálati ponttól milyen.
Adatok vizualizálása
A folyamatos adatokat egy olyan grafikon tükrözi, ahol minden pontnak szignifikáns értéke van. Erre példa lehet a trigonometrikus szinusz hullám. A diszkrét adatokat viszont néhány pont ábrázolja, általában az egész számok felett, egy grafikonon. Bár néha vannak vonalak, amelyek összekötik ezeket a pontokat, ezek nem képviselik az értékeket a tartomány azon pontjain, csak trendként szolgálnak vagy átlagoló vonalakként szolgálnak a tartományi értékek változásai között.
segédprogramok
A matematika elsődleges eszközei a folyamatos függvények, a folyamatos adatokat ábrázoló egyenletek. Ezek a funkciók lehetővé teszik a tónus, valamint más fontos információk, például a lejtés és az eredendő érték meghatározását. A diszkrét függvényeket, amelyek általában végtelen sorozatok formájában találhatók, széles körben alkalmaznak közelítésekként, amikor egy folyamatos függvényt nem lehet megfelelően azonosítani. Lehetővé teszik a nem folyamatos adatforrások elemzését és értelmes információk megszerzését is, például a napi átlagos hőmérsékletet.
Tevékenységek
A matematika magas szintű manipulációjában folyamatos funkciókat használnak. Például az integrációs és levezetési műveletek egyik előfeltétele, hogy a függvény folyamatos legyen. Folyamatos adatok könnyen beszerezhetők a természeti jelenségekről is. Például nagyon kevés természetes előfordulás, például a hőmérséklet, az idő és a hang változása fordul elő diszkréten. A diszkrét adatok gyakran elmondják, hogyan rögzítik a jelenségeket, és lehetővé teszik a folyamatos adatok közelítését, például a Taylor és Maclaurin sorozatokon keresztül. Jó példa erre a szinuszfüggvény közelítése. A számológépek a Maclaurin-sorozatot használják a funkcióval kapcsolatos érvényes válasz közelítésére, mivel a digitális eszközök nem képesek folyamatos adatokat feldolgozni.