Tartalom
Az erdőirtás világszerte növekvő probléma. A bolygó erdőiben rengeteg állat- és növényfaj található, és fontos szerepet játszanak a globális éghajlat szabályozásában. Közülük sok csak erdei élőhelyükön létezik. 2009-ben a világ eredeti erdőtakarójának körülbelül a fele megtisztult. Több mint 120 000 km²-t vágnak le, és ebben a népesség növekedése kulcsfontosságú tényező.
A népesség alakulása
A 20. század elején a világ népessége körülbelül 1,65 milliárd ember volt, többségük Európában, Kínában, Indonéziában, Indiában, Japánban és az Egyesült Államokban élt. Ez a szám az 1980-as évek közepén megközelítőleg ötmilliárdra nőtt, majd mindössze 12 év alatt hatmilliárdra nőtt. További tizenkét év, és a világ népessége várhatóan több mint 1 milliárd emberrel fog növekedni. A népesség növekedésének ez a növekedése felgyorsítja az erdőirtás folyamatát, és a tendenciák nem mutatják a lassulás jeleit.
Okok
Az erdőirtás a lakossághoz és az emberi tevékenységhez kapcsolódó több okból is bekövetkezik. A mezőgazdaság az egyik fő tényező, mind az önellátási kultúra, mind az állatállomány, hogy kielégítse a világ szarvasmarha iránti keresletét. A lakosság bővülése hozzájárul az erdőirtáshoz, a lakásépítéshez szükséges talajtisztítás miatt. További okok közé tartozik a helyi tűzifa előállítás és fakitermelés, hogy kielégítsék az építőanyagok és az egzotikus fák világszerte jelentkező igényét.
Éghajlat
Az erdők nélkülözhetetlenek a globális felmelegedés hatásainak enyhítésében. Csökkentik a CO2-üvegházhatású gázok szintjét a fotoszintézis folyamata során. Ez a folyamat eltávolítja a CO2-t a légkörből, és oxigént termel, amely szükséges az emberi és állati élethez. Az erdők pusztításakor fáikat általában elégetik, növelve a CO2-képződést és csökkentve a növénytakaró oxigéntermelő képességét.
Egyéb hatások
Az erdőirtás hatásai túlmutatnak az éghajlaton és a vad élőhelyeken. Az erdőmentesített talajokat az eső könnyebben erodálja, ezáltal az üledék a folyókba kerül, és negatívan befolyásolja a halállományokat. A lefolyás növeli az árvizek és az aszályok kockázatát is. A rossz talajminőségnek köszönhetően a régi trópusi erdők földjei néhány évig művelhetők, amíg a következő erdőirtás szükséges.
Nép sűrűség
Van összefüggés a népsűrűség és az erdőirtás között, amely világosabbnak tűnik a világ egyes régióiban. A négyzetkilométerenként legfeljebb két ember sűrűségű helyek lehetővé teszik a lakosság számára, hogy túlélésük érdekében folytassák a nem fatermékek betakarítását az erdőben. Az önellátó növényeknél nagyobb sűrűség válik az erdőirtás legnagyobb okává. A népsűrűség és az erdőirtás közötti kapcsolat Közép-Amerikában, Kelet- és Nyugat-Afrikában, valamint Dél-Ázsiában tűnik a legnagyobbnak. Ez a kapcsolat Közép-Afrikában és a dél-amerikai Amazonas régióban nem egyértelmű.
Fejlődés
Az erdőirtás nagyobb intenzitással fordul elő a gazdasági nehézségekkel küzdő nemzeteknél és azokban, ahol az emberek önellátó mezőgazdaságot használnak. Néhány fejlettebb országban, például Oroszországban, Kínában és az Egyesült Államokban vannak olyan erdők, amelyek a gazdasági fejlődés kevésbé fejlett szakaszaiban bekövetkezett erdőirtásokból lábadoznak.