Tartalom
Az ozmotikusan aktív anyagok fontos szerepet játszanak a természetben, amellett, hogy a biológiában alapvető szerepet játszanak. Számos biológiai rendszer használja az ozmotikus aktivitást a tápanyagok elosztására és az energia tárolására. Ezen anyagok meghatározásához meg kell érteni az oldatok tulajdonságait.
1. lépés
Értse meg az ozmolaritás jelentését. Az oldat ozmolaritása az oldott anyag (az oldott elem) mennyiségén alapul az oldószerhez (az a folyadék, amelyben az oldott anyag oldódik) viszonyítva. Az oldott anyag mennyiségét általában molban határozzák meg. A mol egy adott mennyiségű anyag tömegén alapuló érték. Az oldott anyag moljainak száma elosztva az oldószer térfogatával (általában literben) molaritás.
2. lépés
Határozza meg egy másik megoldás relatív ozmolaritását! Például a tiszta desztillált víz definíció szerint nem rendelkezik ozmolaritással. Másrészről, két különböző, azonos molaritású megoldásnak nincs ozmotikus potenciálja közöttük. Az oldat, amely ozmotikusan aktív egy másik oldathoz képest, az oldott anyagot vagy az oldószert addig továbbítja, amíg a két anyag azonos ozmolaritással nem rendelkezik.
3. lépés
Tegye össze megoldásait. Az ozmotikusan aktív anyag csak akkor aktív, ha oldott anyagot vagy oldószert lehet cserélni a két oldat között. Előfordul, hogy olyan gát van jelen, amely blokkolja ezt az eseményt; az ilyen akadályokat áthatolhatatlannak nevezik.
4. lépés
Értse meg az ozmotikus erőt. Az ozmotikus tevékenységnek többféle hajtóereje lehet. A legalapvetőbb forma az oldott anyag koncentrációjának két oldószer közötti kiegyenlítésére törekszik. Más esetekben az ozmotikusan aktív anyagot nem annyira az egyes oldott anyagok koncentrációja, hanem azok töltései váltják ki. Ha többféle töltésű oldott anyag van, az ozmotikus aktivitás hatására a megoldások megpróbálják minimalizálni az egyes megoldások nettó töltését.
5. lépés
Használja az entrópiát. Az ozmózis az entrópia folyamatának természetes eredménye, egy olyan fizikai törvény, amely azt sugallja, hogy minden természetes állapot megpróbál rendetlenségbe lépni. Az oldatok esetében ez azt jelenti, hogy az oldott anyag molekulái megpróbálnak a lehető legegyenletesebben elterjedni az egyesített oldatok között.