Tartalom
Az aktív hallgatás nem csupán hangfelvétel; ez a "célzatos hallgatás", a szó vagy kifejezés mögötti jelentés megértésének és értelmezésének folyamata. Az aktív hallgatás öt szintje hasznosnak bizonyulhat, különösen a munkahelyen, ahol elkerülhetők a felesleges konfliktusok, és az alkalmazottak jobban megértik egymást, pozitívabb környezetet teremtve.
Tudás
A beszélőnek alapvető ismeretek megszerzése az aktív hallgatás első szintje. Megteheti ezt verbálisan, fejbiccentéssel vagy szemkontaktussal. Használhat szóbeli válaszokat is, például "uhum" vagy "komolyan?" Annak ellenére, hogy ez a válasz alapvetőnek tűnik, alapvető fontosságú, hogy tudassa a beszélővel, hogy valóban hallgat.
Csend
A csend az aktív hallgatás második szintje. Amikor a beszélő természetes szünetet ad abban, amiről beszél, akkor elvárja, hogy válaszoljon valamilyen módon. A hallgatás azonban arra ösztönzi az előadót, hogy folytassa és további információkat tárjon fel. Konfliktushelyzetben, akár otthon, akár munkahelyen, ez a technika segíthet a probléma gyökerének gyors elérésében, vagy olyan információk megtalálásában, amelyeket a beszélő eredetileg esetleg nem közölt.
Kérdések
A kérdések feltevése, az aktív hallgatás harmadik szintje nemcsak az érdeklődést mutatja az illető mondanivalója iránt, hanem azt is, hogy szeretne többet megtudni. Az aktív hallgatás gyakorlójaként bármikor bármilyen kérdést feltehet, például zárt kérdéseket, amelyekre az előadó rövid választ ad, például „igen” vagy „nem”, vagy nyitott kérdéseket, amelyek szélesebb körű választ adnak.
Parafrázis
Az aktív hallgatás negyedik szintje, a saját szavakkal való beszéd technikája, amit az imént hallott, hasznosnak bizonyulhat egy fontos szempont egyértelművé tételében vagy több pont összefoglalásában. A parafrázis megkezdése előtt mindig győződjön meg arról, hogy a beszélő befejezte a beszédet. Folytassa az átfogalmazást, ha a beszélő megerősítette, hogy megértette; ellenkező esetben kérje meg a beszélőt, hogy ismételje meg vagy törölje a pontot, majd próbálkozzon újra.
Visszaverődés
A reflexió az aktív hallgatás ötödik és egyben utolsó lépése. Míg az átfogalmazás azt bizonyítja, hogy megérti a tartalmat, a reflexió magában foglalja a beszélő érzelmeire való összpontosítást és az aggodalom megmutatását. Az elmélkedési mondatok például: "Úgy tűnik, hogy ideges vagy ezért", vagy "aggódom a haragod miatt". A saját érzelmektől függetlenül ne fogadjon el vádoló hangot, amikor kritizálja a beszélő érzelmeit. Az aggodalom megmutatása további vitákat is ösztönözhet egy adott kérdésben.