Tartalom
A Római Birodalom az emberi történelem figyelemre méltó része volt. Több mint 700 évig virágzott, és az AD 476-os összeomlása különböző belső és külső okokkal hozható összefüggésbe. Róma bukásával az átmenet korántsem volt könnyű, hosszú időn át arra kényszerítve a világot, hogy feltalálja magát.
A vég kezdete
A római birodalom egyik napról a másikra nem hanyatlott. Először a keleti Római Birodalom, Konstantinápoly központjával, és a Nyugati Római Birodalom között oszlott meg, több különböző vezető irányításával. Ez a kettős uralkodás új koncepció volt, amely meggyengítette a birodalmat. A vezetésért folytatott belső harcok és az egyre gyengébb kormányerők segítettek teret engedni más csoportoknak, például a görögöknek és a bizánciaknak az együttműködés megszüntetésére. Alapjaik meggyengülésével a külső hatalmaknak sikerült megsemmisíteni a rómaiakat.
Barbárok
A külső katonai fenyegetések Róma bukásának fő okai voltak, és hatásai elterjedtek az egész birodalomban. A jólét és a hódítás napjaiban Róma sok ellensége szétszórt törzs volt, akik kis számú falvakban éltek. Miután Róma feloszlott, egy hatalmas csoport, az úgynevezett hunok, nyugat felé kezdtek mozogni, számuk minden egyes új fogolynál és szövetségesnél nőtt. Az emberek az élet minden területéről hajlandóak voltak a háború hasznát kihasználni. A Római Birodalom alatt folytatták a nyomást, miközben az olyan nemzetek, mint Oroszország, hatalmasakká és kifinomultabbá váltak. A németországi barbár falvak hamarosan 2300 fallal körülvett várossá váltak. Ezek az országok Dániában, Svédországban és Lengyelországban születtek. Eközben olyan csoportok, mint az indiai és spanyol arabok és szaracének ültek, idegesek voltak és meg voltak elégedve vele. Miután ellenségei összeálltak, a római birodalmat új verseny övezte, megfelelő vezetés nélkül, hogy megbirkózzon vele.
Gazdasági problémák
A római gazdaságot befolyásolta a leértékelődött valuta és a magas infláció. Mivel a honvédelemre fordított összes pénz kompenzációra nőtt. Kevés embernek volt alkalma valóban élvezni Róma jólétét. A római pénz értéke egy olyan pontra esett, ahol a csere előnyösebb volt, mint a készpénzzel történő fizetés. Sok római is elvesztette munkáját az olcsóbb rabszolgamunka miatt. Ennek eredményeként a kormány támogatta a munkásosztályt. Sok munkavállaló egyszerűen úgy döntött, hogy e támogatásokból él, ami még több pénzbe kerül a kormánynak.
Túlzott terjeszkedés
A Római Birodalom összeomlásának egyik legfőbb oka katonai hódításainak földrajzi kiterjedése volt. Róma folyamatos bővítése több erőforrást és emberi erőt igényelt határainak megvédésére. Ezenkívül a meghódított civilizációk gyűlölték a rómaiakat, ezért a lázadások állandó problémát jelentettek. Mindezek a nehézségek nagyon magas katonai kiadásokat és utánpótlást igényeltek. Az emberi tőke annyira szűkössé vált, hogy még a meghódított társadalmak is csatlakozhattak a hadsereghez. Emiatt a barbárok mély ismeretekre tettek szert a római csatataktikában.
Hatások
Az okoktól függetlenül Róma mély hatást gyakorolt a világra. Amikor a birodalom infrastruktúrája leesett, az életminőség is romlott. Ezután a sötét középkor következett, amelyek két külön területre oszthatók. Az első Kr.e. 700-ig volt a kereskedelem és az infrastruktúra megsemmisülése miatt. Kis fellendülés után a második visszaesés Kr.u. 1000 körül következett be a Skandinávia és a magyar magyarok viking inváziói miatt. Lényegében eltűnt minden olyan stabilitás, amelyet Róma biztosított, és számos új nemzetnek önállóan kellett építkeznie.