Tartalom
Az MS-DOS egy operációs rendszer, amelyet a Microsoft 1982-ben hozott létre az X86 rendszeren való futtatásra, és a piac megjelenését a Windows megjelenéséig vezette. A Microsoft számos különböző verziót készített, melyet 1994-ben 6.22-es verzióval fejeztek be. A Windows még mindig frissíti a kódot a parancssori felületként. Az MS-DOS számos jellemzője túlélte a modern rendszereket, és a mai napig befolyásolta az operációs rendszer terveit.
Parancssori felület
Az MS-DOS parancssori felületet használ, és arra kéri a felhasználót, hogy parancsokat írjon be egy parancssorba. Az MS-DOS parancskészlet korlátozott. Főleg navigációs és manipulációs parancsokból áll. A legtöbb összetett műveletet maguk a programok kezelik. Mivel a felhasználóknak parancsokat kell megadniuk egymás után, létrehozhatnak kötegfájlokat (más néven "kötegelt fájlokat"), amelyek olyan szövegfájlok, amelyek egy sor parancsot sorolnak fel, amelyeket az operációs rendszer rendben kell végrehajtania. Egy gyakori példa az AUTOEXEC.BAT, egy kötegelt fájl, amelyet az operációs rendszer az első indításakor futtat, és parancsokat tartalmaz a számítástechnikai környezet konfigurálására.
Egyéni feladatok
Mivel a Microsoft az MS-DOS-ot úgy tervezte, hogy több RAM-funkció nélküli primitív PC-n futjon, nem rendelkezik többfeladatos képességgel. Amikor a felhasználó egy programot futtat, a rendszer erőforrásait addig használja, amíg be nem záródik, majd egy másik program hozzáférhet a memóriához. Bizonyos típusú Terminál és Stay Resident (TSR) programok elférhetnek a számítógép memóriájában, de ezek a programok érzékenyek az átfedő memóriára és gyakran összeomlik. A Windows első verziói valódi multitasking képességet biztosítottak a PC-k számára.
Fájlnevek
Az MS-DOS megkülönböztető jellemzője a "8 + 3" fájlnevezési rendszer. A fájlnevek legfeljebb nyolc karakterből állnak, a fájl típusát jelző hárombetűs utótag. Például a TXT és a DOC szövegfájlokat jelez, míg a COM és az EXE a futtatható fájlokat, a SYS pedig a rendszerfájlok számára fenntartott kiterjesztés. Kezdete óta a Windows nyolc betűs korlátot ért el, bár a fájlkiterjesztések még mindig megmondják az operációs rendszernek, hogy hogyan kell kezelni az egyes fájltípusokat, és az MS-DOS-kor régi eredeti kiterjesztéseinek még mindig léteznek.
Meghajtó betűk
Az MS-DOS egy másik kiemelkedő jellemzője, hogy a betűket egységekre utalják. Általában az A és B floppy meghajtókat jelölnek meg, míg a C és az ábécé következő betűi merevlemez-meghajtókra vagy optikai meghajtókra vonatkoznak. A felhasználók leképezhetik a kívánt meghajtó betűket, bár a leggyakoribb a betűk ábécé szerinti hozzárendelése. Jelenleg a Windows továbbra is meghajtó betűket használ, és az A és B betűket továbbra is fenntartja alapértelmezésként, bár a modern PC-k már nem tartalmaznak floppy meghajtókat.