Tartalom
- Az Akropolisz
- Az olimpiai játékok
- Polgárság
- Aiszop meséi
- A trójai faló
- Szókratész
- Plató
- Arisztotelész
- színház
- Esküdtszéki tárgyalás
Az ókori Görögországban virágzó civilizációnak óriási következményei voltak az emberiség fejlődésére. Az élet minden ágazatában, akár a jogban, akár a politikában, a sportban vagy a terminológiában, az adott időszak újításai ma is fontosak. Valójában méltányos azt mondani, hogy a nyugati civilizáció, amelyről tudjuk, csak a görög őseink előrelépése miatt létezik.
Az Akropolisz
Az Akropoliszt, vagy "magasvárost" választották a támadás alatt álló városok találkozóhelyévé. Ez ad otthont a fő templomoknak is. Az athéni Akropolisz a szimbolikus Parthenon helyszíne volt, romjai ma is léteznek. Az „athéni Akropolisz” az UNESCO a világörökség részét képező helyszíne.
Az olimpiai játékok
A világ legnagyobb sportfesztiválja az ókori Görögországig nyúlik vissza, az olümpiai fesztivál Zeusz isten tiszteletére. A görög világ minden tájáról érkező sportolókat választották a kitüntetésekért. Az eredeti olimpiai játékok eseményei között szerepelt a korong- és a lándzsadobás, amelyeket ma is gyakorolnak.
Polgárság
Az állampolgárság fogalmát az ókori athéniak hozták létre. A polgárok voltak azok a csoportok, akik választhattak kormányt. Kötelező katonai szolgálati időszakot teljesítettek, és részt vettek az esküdtszolgálatban. Polgárrá váláshoz az embernek athéniak fia kell, hogy legyen. A nők abban az időben nem voltak részei a közéletnek.
Aiszop meséi
Aesop mesemondóról azt mondják, hogy rabszolga, aki olyan jól szórakoztatta urát, hogy kiszabadult. Ezop meséit nemzedékről nemzedékre továbbították, amíg el nem érik a mai napot. Talán a leghíresebb mese a teknős és a nyúlé, amelyben a lassú teknős legyőzi a gyors nyulat.
A trójai faló
A legenda szerint a trójai városfalak behatolásához a görög harcosok egy óriási, fából készült lovat építettek, és benne elrejtette 30 emberét. Ez hamis ajándék volt a trójaiaknak, akik bevitték a városba. Sötétedés után a bujkáló férfiak kinyitották a város kapuit, és beengedték a görög sereget.
Szókratész
Szókratész volt az első filozófus. A szépség természete, a bölcsesség és a helyes volt. Módszere az volt, hogy kérdéseket tett fel, és megpróbálta feltárni az athéniak előzetes elképzeléseinek gyengeségét. Szókratész a második nagy athéni filozófus, Platón mestere volt.
Plató
Platón megvizsgálta a filozófia természetét és megalapozta azt az akkori etika elemzésének eszközeként. Fogant néhány elvont gondolatot (például szépség, igazságosság, egyenlőség), amelyek túlmutatnak a fizikai világon. Azt is tanította, hogy az embereknek ahhoz, hogy jók legyenek, meg kell tanulniuk és meg kell érteniük a jóság természetét.
Arisztotelész
Arisztotelész a Platóni Akadémián tanult, és az akkori leendő Nagy Sándor császár oktatója volt. Ő volt a felelős az első botanikus kertért és a világ első állatkertjéért. Arisztotelész filozófiai kérdéseket tett fel az emberi természetről, arra a következtetésre jutva, hogy az élet legnagyobb jója a boldogság, amelyre mindannyiunknak törekednünk kell.
színház
A színház a görög kultúra hatalmas része volt. Színházak működtek az egész városban, és a versenyeken a legjobb írókat és színészeket díjazták. A színház szó a görög "Theatron" -ból származik, amely leírja az aréna azon részét, ahol a szabadtéri ülések vannak, ahol az emberek nézték a darabokat. A vígjátékot, a tragédiát és a szatirikus játékokat a görögök találták ki.
Esküdtszéki tárgyalás
Az ókori athéniak feltalálták az esküdtszék tárgyalását. Az esküdteknek legalább 30 éves polgároknak kellett lenniük. Az esküdtszéknek legfeljebb 500 fője lehet annak biztosítására, hogy lehetetlen megvesztegetni a többséget. Az ügy mindkét oldalának tárgyalása után az esküdtszék eldöntötte, hogy a vádlott bűnös-e vagy ártatlan.