Tartalom
A Helsinki Szerződés egy 35 szuverén állam által 1975-ben elfogadott nyilatkozat. A nyilatkozat középpontjában a kommunista kormányok és a nyugati világ közötti kapcsolatok javítása állt, amelynek célja a hidegháború feszültségeinek csökkentése.
A Helsinki Szerződést 1975-ben a jelenlegi finn fővárosban formalizálták (Stockbyte / Stockbyte / Getty Images)
forrás
A Helsinki Szerződés az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia végleges jogi aktusa volt. A konferenciát Finnország fővárosában 1975 júliusában és augusztusában tartották.
Más nevek
Ez a szerződés általában jobban ismert, mint a Helsinki megállapodások. Egyéb gyakori nevek közé tartozik a Helsinki záróokmánya és a Helsinki nyilatkozat.
Tagállamokban
Harmincöt ország 1975. augusztus 1-jén írta alá a szerződést. Az aláírók közé tartoztak az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és minden európai ország, Albánia és Andorra kivételével (akiknek államfői nem voltak jelen).
Hatás a határokra
A megállapodás megerősítette Európa nemzeti határait a második világháború végén. Ezt a cselekedetet diplomáciai győzelemnek tekintették a Szovjetunió számára, mivel hivatalos elismerést kapott a szovjet átvételről Észtországban, Lettországban és Litvániában.
Az emberi jogokra gyakorolt hatás
A Helsinki Szerződés jelentős része a részt vevő országok közötti konszenzus az emberi jogok előmozdítása, a nemzetközi jog betartása és a konfliktusok békés megoldása. Mindezt úgy tekintették, mint a Szovjetunió által a Nyugatra hozott koncessziót a háború utáni határok felismerése ellen.