Tartalom
Egyszerűen fogalmazva, a motor és a kognitív fejlődés közötti fő különbség az, hogy míg a motorfejlődés a test fejlődésére és fizikai jellemzőire és képességeire utal; a kognitív fejlődés az elme fejlődésére utal. Ezek azonban átfedik egymást; mert az elme és az emberi test együtt fejlődik.
Fizikai változások
A motorfejlődés akkor következik be, amikor fizikai változások történnek egy személy fejlődése során. Ezek a fizikai változások magukban foglalják a súlygyarapodást és az általános növekedést, valamint az érzékszervi érzelmek kialakulásának előrehaladását, hogy a gyerekek jobban tisztában legyenek fizikai térükkel és a lakóhelyükkel. A motorfejlesztés ezen fizikai fejlesztésekkel együtt fejlődik.
A motorfejlesztés változásai
Gyermekként reflexeink az emberek elsődleges motorkapacitásának ábrázolása. Azonban, ahogy a fejlesztés előrehalad, egyre több fejlett motoros készséget szerezzünk, beleértve a végtagok, fej és törzs kényelmes irányítását. Valami olyan egyszerű, mint a fejem emelése fontos lépés a motorfejlesztésben. Ugyanígy, ahogy a fizikai fejlődésünk folytatódik, a motoros készségek bonyolultabbak és fejlettebbek. Például a gyermekek megtanulják, hogy kisebb izmokat használjanak a kifinomultabb motoros készségekhez.
Fejlődési pszichológia
A fejlesztési pszichológiában a szakértők tanulmányozzák, hogy a gyerekek miért gondolkodnak másképp a felnőttek körében. Más szóval, miért válaszol a gyermek egy adott kérdésre, mint a felnőtt válasz? Felfedezték, hogy a gyermek elme alapvetően különbözik egy felnőtt elmétől. Bár a motor és a fizikai fejlődés lényeges, hogy miért különbözik a gyermek elméje, a legtöbb szakember inkább az agy kognitív fejlődésére összpontosít.
Piaget négy szakasza
Jean Piaget egy 20. századi svájci gondolkodó volt, aki kifejlesztett egy elméletet a gyermekfejlesztésről, amelyben a kognitív növekedés a fejlődés központi eleme. Talán a biológia és a természet tanulásai hátterének köszönhetően Piaget úgy gondolta, hogy az emberek, mint más teremtmények is, alkalmazkodnak a környezetükhöz. Megértette ezt az alkalmazkodást a kognitív fejlődés kifejeződésének. Az elmélete a kognitív fejlődés négy szakaszából áll: (1) nullától 2 évig, az emberek megtanulják, hogy képesek kontrollálni a fizikai környezetüket; (2) 2-7 éves korig az emberek fejlettebb és kifinomultabb gondolkodási mintákat hoznak létre, és megoldhatják a fogalmi problémákat; (3) 7-11 éves korban az emberek elkezdenek gondolkodni a fizikai problémák megoldására; és (4) 11-15 éves korig az emberek elkezdnek és logikus problémák megoldására gondolnak.