Tartalom
Annak kiderítése, hogy egy vegyület erős elektrolit-e, tovább segíthet különbséget tenni a vegyületeket és molekulákat alkotó különféle kémiai kötések között. Az erős elektrolit egy olyan vegyület, amely az oldatban teljesen disszociál pozitív kationokká és negatív anionokká. Oldatban jól vezeti az áramot. Egy vegyület lehet erős vagy gyenge elektrolit. Fontos, hogy különbséget tudjunk tenni a kettő között, mivel mindegyiknek különböző tulajdonságai vannak.
1. lépés
Határozza meg, hogy a vegyület ionos vagy kovalens-e. Az ionos vegyületek jellemzően fémekből és nemfémekből állnak. A fémek a hidrogén kivételével a periódusos rendszer bal oldalán, míg az ametalok a jobb oldalon találhatók. Az ionos vegyületekre példa a KCl, más néven kálium-klorid. A kovalens vegyületek jellemzően ametálokból állnak. Ilyen például a C2H6, más néven etán. Ha a vegyület kovalens, akkor valószínűleg nem erős elektrolit. Az ionos vegyületek nagyobb valószínűséggel erős elektrolitok.
2. lépés
Elemezze, hogy a vegyület erős sav-e, mivel ezek szintén erős elektrolitok. Azok a vegyületek, amelyeket a táblázat 17. csoportjának elemei, például HCl, HBr és HI alkotnak, erős savak. További erős típusok a H2SO4, HNO3, HClO3 és HClO4.
3. lépés
Vizsgálja meg, hogy a vegyület erős bázis-e, mivel ezek szintén erős elektrolitok. A hidroxidionnal képződött vegyületek, OH- erős bázisok. Néhány példa ezekre a vegyületekre: LiOH, NaOH, KOH, Ca (OH) 2 és Ba (OH) 2.
4. lépés
Ellenőrizze, hogy a vegyületet az 1. vagy 2. csoport és a 17. csoport elemeinek kombinációja képezi-e. Ezek a vegyületek általában ionos sók, amelyek szintén erős elektrolitok. Néhány példa a NaCl és a KCl.
5. lépés
Díszítse a legerősebb elektrolitokat, amelyek cinkkel és rézzel képződnek. Két erős elektrolit vegyület a ZnSO4 és CuSO4 ionos vegyület. Ha a vegyület ezek bármelyike, akkor minden bizonnyal erős elektrolit.